Napi Hírek, 1935. július/1

1935-07-05 [0350]

Hí Bérli n, július 5./Német Távirati Iroda/ A berlini lapok tág teret szentelnek a lengyel-német tanácskozások befejezésének•A Völkischer Beobachter többek között igy ir t Bar a berlini tanácskozásokról kiadott jelentés nem sorolja fel részletesen a vita tárgyául szolgáló kérdéseket, de a közlemény hangja és formája a legjobb jele annak a szellemnek, amelyben ezek a tárgyalások folytak. Valószínűtlenül hangzanék

x havalaki azt állítaná, hogy Németországnak és Lengyelországnak mult év januárja óta nincsenek elintézetlen kérdései.Remélhető azonoan, hogy e kérdések megvitatásának módja és a kölcsönös . ' létjogosultság szabad elismerése csakhamar olyan megállapodásra fog vezetni, amely mindkét fél számára biztosítja az elengedhetetlen életfeltételokot. Beck miniszter első hivatalos látogatásának befejeztével mindkét kormány mogolégodéssol állapithatja mog, hogy a nemet-lengyol közolodési politika toljos mértékbon bevált és hogy mindkét oldalon egyformán kívánják a kölcsönös viszony sziláéd kiépítését. A Börsonzeitung a következőkot mondja: A két állam kormánya ' tisztán látja azt az utaiL amelyen ogymás mollott haladniuk • • kell, hogy együttoson szolgálják az europai.béko ügyét. A béko ügyét közösön'szolgáló ogyüttműködés végül is mog fogja hozni a világ megbékélését. A Borliner Tagoblatt mogállapit ja, hogy a némot-longyol együttműködés nemcsak módszeroibon, hanom eredményűiben is alapvetően eltér más hatalmak oljárasától. A két nemzőt közötti megértés közvotlen utia a logcélirányosabb és legjobb útnak bizonyult* A borlini tanácskozások célja az volt, hogy ismét fölülvizsgál iák a kölcsönös ogyüttmüködésnok tavaly életbeléptetott módszorót, amolyet egészségosnok és megfololőnok találtak. /MTI/ Ku/Ku - - íá „ L'^A '

P í fj s í ATI/ Diplomáciai körökben állandó beszédtárgy Angliának az-az^igyokvese hogy Franciaországot megnyerje az olaszstinoniai viszály elsimítása számára. Ugy látszik, hogy-MnolaOrazte egySíffS i

tütab

Í£

a

, ifjabb-elutasító magatartást akar köíetni és ebben" az a többé-kevésbé kifejezésre jutó" szándllrvAZeti, hogy Angliától tónvl«les zálogokat szerezzen az európai kérdések megvitat Is ántl Amig Anglia elsfsÍ

r

ban • u abból a megfontolásból indul ki, hogy olasz-ethiopili háboruTs-tén a népszövetséget súlyos csorba érné, addif Franciaországban ugy "élik, hLv Abesszínia ugye nem azonosítható a népszövetségi politika sikerével vie-v kudarcával + - &•/ n ^

Z ?cfao. de-Paris ugv tudja, hogy Anglia legközelebb jegyzéket intéz az ethiopiai uggjjel kapcsolatban Franciaországhoz és a ]egvzékben kiutasba felyezi. hogyha sikerül Franciaország éslnglia • maratartását összehangolni ebben a kérdésben . Anglia támogatni-fogja Franciaországot bizonyos olyan kérdésekben, amelyek különösen szivén fekszenek. A lap 101 hiszi, hogy az Anglia.által megígért " előnyök" nem alkalmasak arra, hoJy Franciaország külpolitikáját eltérítsék attól az irányvonaltól, amelyít Bar.thou kijelöit* /MTI/ 9 J Té/Té F ' , § A t h é n , iulius 5. /Havas/ Metaxas kiralvoarti tábornok a kormánynyilatkozatra válaszolva kifogásolta azt a politikát iiüH.yat a kormány a kormányforma kérdésében követ, Metaxas szerint ezt a kórlest előbb a nemzetgyűlésen kell eldönteni és ennek határozatát azután lenszavazas ala kell'bocsatani. Metaxas nyomatékosan hangoztatta továbbá i honvedelem megszervezésének szükségét. ' iixi * \ u4 kormánynyilatkozat, további vitája során Oaldarisz'miniszterInok arra kerté Moszkulasz képviselőt, hogy-vonja vissza irditvá^ypt, £i°lybön verdii kitűzését kértfl-Venizeiosz-fr>jér°. ínyt. /MTI/ ÍUkaÍ k5röktc,n ^

ébkérít nem vették komolyan ezt az indit'é/Té* ' mmm ^ VVVi TAR