Napi Hírek, 1935. június/2

1935-06-19 [0349]

(k cseh képviselőház ülése, folytatás./ A szudétanémet párt - folytatta a szónok - támogatni fog mindéi igazi európai érdekű külpolitikát, nézete szerint azonban az figyülk­müködést nem paktumok utján lehet elérni, amelyek végeredményben örökös egyenlőtlenséget támasztanak a népek között. -A 2^.szazad nemzeti gondo­latának értelmében a szudétanémetség sohasem mondhat le arról az el­szakíthatatlan kapcsolatról, amely őt a német nép összességéhez füzi. Kari normann Franck a nyilatkozat felolvasása után Henlein Konrádnak Leipában mondott szavaival fejezte be " beszédét: "Egyetlen józan cseh nemzetiségű állampolgár sem kívánhatja tőlünk, iiogy magtagadjuk fajunkat. Uémetek voltunk, németek vagyunk és nemetek maradunk mind enni dő ben r 11 Franck fejtegetéseit~a szudétanémet párt viharos helyesléssel es tapsokkal-kisérte. A cse|L párcok legnagyobb része nyugodtan hallgatta végig ezeket a fejtegetéseket, de a cseh nemzetiszocialisták igen gyak­ran közbeszólasokkal és nagy zajjal próbálták megzavarni a beszédet. Ha­sonlóképen ^akadályozni . igyekeztek aszónokot a német szociáldemokra­ták es a kommunisták is. /^il/ Tó/Kr . ? , § r °, 1 .° f. • * á r. június 19. A Szatmár-megyei Yám község tanítója keresztet sutott egyik tanítványa homlokára. Az égés halálig megmaradó jel marad a gyermek homlokán. A tanitót a stólők feljelen ­teaere mindössze egyszerű megintessen részesítették. /MTI/ A § P á r i s , június 19./Magyar Távirati iroda/ Eden peute^xe bejelentett párisi látogatását a franci a fővá ros fagyos liangulatban vár­ja. A lapok óva intenek attól, hogy Franciaország a jövőben politikáját Anglia magatartásától tegye függővé és eleve tiltakoznak az ellen, hogy Laval az abesszíniai kérdésben az angol érdekek uszályhordozőjábá szegőd­jék. A'sajtó a londoni tengerészeti megegyezés megkötésére azzal vág vissza, hogy erélyesen állastfoglal 01 aszország mellett az abesszin ügy­ben • Laval - irja a Paris Soir - kétszer is meg fogja gondolni .hogy az abesszin kérdésben politikáját Angliához kapcsolja-e» Kelet-Afrikában a háborút csakúgy lehet elkerülni, ha a negus elégtételt szolgáltat Mussolininek. Minden más eljárási mód csak Olaszország és a népszövetség szakítását eredményezné ami viszont a közép-európai franci a poli ti kát " mélységesen megrendítené. Ha Anglia a népszövetségi elvekre hivatkozik, azt válaszoljuk neki, hogy ő maga könnyű szerrel félredobta ezek et az elveket, amikor a fegyverkezések kérdéséről volt szó. Franciaországnak t edig - irja °' lep - kellőképen fel kell majd használnia cselekvési szabadságát. A múltban többször is koptunk ajánlatokat Férnetország ré­széről atönai egyezmény megkötése tárgyában. Csunán szövetségesein!: iránti becsületességből utasítottuk el az ilyen ajánlatok: •tekintetbe vételét. Ma már ez az aggodalmas eljárás időszerűtlen volna. Anglia­olyanpéldát s<zclgáltatott, amelyet nem szabad szem elöl téveszteni. Eden nem fog bennünket rábírni arra - irja az Intransigeant ­hogy Anglia változó kegyeinél elnyerése érdekében ellenszegüljünk Olasz­ország kele t-af ri kai törekvéseinek. Az az állam, amelyben a rabszolgaság intézménye még fennáll, rászolgál a nagy latin nemzet civilizáló munkájá­ra. Olaszország mellett állunk,mert az olasz politikában nincsenek homá­lyos-pontok. A becsületesség és a civilizáció érdeke késztet bennünket arra,hogy Olaszországgal tartsunk. Ma /JCft ORSZ \C.OS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents