Napi Hírek, 1935. június/1

1935-06-11 [0348]

/Magyar katonatiszte: látogatása Olaszországban 4, folytatás/ A magyar csoportot a trieszti állomáson a távollevő hadtestparancsnok,továbbá a hadtest tisztikara nevében Sfcimeca had­osztály tábornok, Merzari ezredes vezérkari főnök, Garroni alezredes es De Vincén ti vezér a ri alezredes - az Isonzó menti csatákban a ma­gyarok.-, al szembenálló csapatok egyik legvitézebb tiszte - fogadta. Punkösd vasárnapján olasz katonai gékocsrkon­végigjárta a csoport a Ballone-vöÍgy, Líonte sanMichele, San Marti no, Polazzo es paipuglia egykori frontszakaszait, megszemlélte a * . San Michelen épült kis muzeumot, megkoszorúzta a devotai és redipugLiai tanét ők magyar hőseinek közös sírját, valamint a Sai Michelen es San Mar tinónál emelt emlékműveket. Mindegyik helyen báró Lukachich Géza és Szcntkcreszthcgyi-Kratochvn.il Károly altáb őrnagy ok, valami n t Inselt István tábornok emlékeztek meg kegyelettel az olasz'és magyar hősökről, majd ismertették a hatalmas küzdelmek lefolyását. Megomli­tették, hogy csal: a 20-ik honvéd hadosztály 1400 tisztet és 40.000 főnyi legénységet vesztett e harctereken halottakban és sebesültekben. Az ol ess z ke gye le t valóságos nemzeti parkot-Zona Sacrát teremtett az egykori sivár varszt kuponon és völgyekben. A délutáni órákban visszatért a csop.rt Triesztbe, ahol az olasz hadtestparancsnokság látta őket vendégül vacsorára. Lukachich Géza báró altábornagy az olasz királyra, a Ducera és az olasz-magyar harcosok barátságára üritette poharát, mig Scimeca hadosztálytábornok a hadtestparancsnok helyettese Magyarország kormányzóját, Gömbös Gyula miniszterelnököt,valamint a magyar és olasz katonák dicsőséges harcok­ban nőtt egymás iránti megbecsülését-és bajtársi érzését éltette . • rendkívül lelkeshangu beszéde során. pünkösd másnapján a Valloné völgyön át GoriAiába az egy.:ori Görzbe látogatott el a csoport Oxilia ezredes - a budapesti ­olasz követség -rolt katonai attaséja vezetésével. A magyarság e lelkes barátja ezidcszerint a gorijaiai hadosztály tüzérparancsnoka é a had­osztály parancsnok helyettese. A salcanoi magyar temető emlélaaüvéne'.: megkoszorúzása után tovább autózott a csoport az Isonzó mentén s a Monté Sabotino félelme­tesen kopár kúpja mögött kacskaringós szerpetinulon jutott fel a Monté Santo véráztatta nyergén át a Monté Gábrielére* Ez a hegy volt az egykori budapesti 1.,debreceni 3.,nagyváradi 4. és székesfehérvári 17-ik honvédgyalogezredek utolsó isonzomenti harcainak szintere. A San Gábrielé még ma is sokkal többet mutat a régi harctér félelmet, s tere­péből, mint a nagyrészt már erdővel borított doberdói fensik* Hosszasan időzött a kirándulócsoport a hircs u Gcschütz Caverne : ' körül, ahol a­világháború egyik legmegrázóbb hőstettét vitte véghez a debreceni "3. honvédgyalogczred ogy maroknyi osztaga. Itt vitéz Szomor tábornok, e f ront szakasz 'ok .ori zdszlóal jparancsnoka ismertette e páratlan magyar fegyvertényt, amelynek során 12 napon ét harcolt az osztag minden oldal­ról elvágva, élelem nélkül, s ozzol lehetővé tette a tolmeini áttörési­és az utána következő nagyarányú osztrák-magyar olőnyomulást a Piavoig. Kegyeletes érzésekkel tért vissza a küldöttség Gorillába, ahol az ottani ol.asz hadosztály tiszti kara látta vendégül ebéden. Enne': során Lukachich al tábornagy, Oxilia ezredes, vitéz Szcntkcrcszthegyi­Kratochmll altábornagy és vitéz Somogy várj Gyula mondotta.: pohárköszön­tőt éltetve az olasz-magyar barátságot• Ha/Kn / Foylt-köv./ K szekció .

Next

/
Thumbnails
Contents