Napi Hírek, 1935. június/1

1935-06-05 [0348]

oL §Lcndon, június 5. /Magyar Távirati Iroda/ A londoni arosz Hűvé szőttörténoti kiállítás csekély térfogata ellenéig páratlanul érdekes gyűjtemény, amelynek a szélrózsa minden .irányából kölcsönadott felbecsűlhetetlen kincsei az egykori cári udvar ragyogásának vis ez fényeként hatnak. A képzőművészeti rész főbüszkesége Levitzky monumentális Katalin-arcképe, Rastrelli pompás Nagy Péter mellszobra, Ilia Hepin Manet«rszerd "Café de Paris"-ja és Zichy Mihály udvari bála jeleneteket ábrázoló tizennégy ragyogó vizfestménye /Popoff-gyűjtemény/, mig a jelenkort Bakst, Bilinsky, Benois rajzai képviselik. A szövőművészét f én:/pont jai: buja szinpompáju bokharai és besszarábiai szőnyegek, I. Miklós cárt és családját ábrázoló hatalmas gobelin, arany- és ezüstszálakkal átszőtt selyembrokátok, igazgyöngyökkel hímzett és drágakövekkel kirakott oltá^ teritők és papi ruhák, pókháló finomságú csipkék /18. századbeli jobbágymunka/, Nagy Katalin cárnő aranyhímzésű ágyteritője és sodrott aranyszálakból szőtt irómappája, keleti izlésü, drágakövekkel dúsan kirakott selyemruhák Erzsébet cárnő ruhatárából, amelyben a cárnő 1761-ben bekövetkezett halálakor 18,600 ruhát találtak, A porcollángyüjtcmény főbb darabjai: arannyal berakott óriási kávékészlot, amolyot a szentpétervári cári porcollángyár készitett Katalin cárnő számára és amoly a világ legőrágább porcollánkés&letc, néprajzi gyűjteménynek is beillő parasztszobrocskák sorozata tájviseletben Gardnertől, Pál cár tejüveg ieakészlete, amely csalódásig utánozza a porcellánt, a cári udvar számára készült meisseni, drezdai, bécsi és sévresi porcellán ok, amelyeket a művészettörténelem megörökit. Nagy művészi értékű alkotás egy porcellánszobor, amely '' Nijinszkyt ábrázolja .""A rózsa lclke

;? főszerépében és amelyet a szentpétervári gyár a sévresi múzeum számára készitett. Az egyházművészeti rész kiemelkedő darabjai: ragyogó szinezésü régi bibliák, mint például az Evangélium legrégibb orosz kézirata, amelyet 1049-ben hoztak Kievből Henrik francia király számára, továbbá ikonok, azaz bizánci izlésü szentképek, remekművű, drágaküvekKei kirakott ozüst vagy arany szekrényekben. A legszebb a Yladimiri Szent Szűz zománcozott aranyon dolgozott, gyémántokkal, smaragdokkal és rubinokkal kirakott ikonja a Szent Szűz nyakán kettős igazgyöngysorral; szent Elek ikonja, Igazgyöngy-dicsfénnyel és egyéb templomi kincsek,mint a chudovi kolostor gyémánt- és türkizkeresztje, a kazáni székesegyház jmbinokkal és gyémántokkal kirakott vert arany kelyhe, a hatalmas, drágaköves arany tömjéntartó,amelyet Pál cár adományozott Platón moszkvai metropolitának és a pétervári szent Sándor kolostor káprázatos arany sorlege, amelyben 1400 gyémánt szikrázik és amelyet Katalin adományozott Potemkin herceg emlékére . Legjellegzetesebb az ötvösmunkák osztálya, a cári Oroszország . . / V ._ pompakedvelésének tanújele. A legtöbb darab egyaránt feltűnik i-pompás kidolgozásával és óriási méreteivel, mint: hatalmas terj-ps kupák, domborművű bratinák /közös baráti serlegek/, lapátszerű borfeieritő kanalak, amelyeket a cárok kitüntetésként adományoztak az érdemrendek alapitása előtt, gazdagon zománcozott arany, ezüst és platina teás- és kávéskészletek, dus barokkdiszitésü métermagas ezüst szamovár, Boris Godunov cizellált eaüst kupája, Rettenetes Iván arany bormérője, áttört művű óriási leveses medence /a svéd király tulajdona/ és ezekkel ellentétként apró, kecses, de nem kevésbé drága műtárgyak, mint: vutkipohárka egyetlen csiszolt rubinból, Burnótszelence, amelynek fedele vésett smaragd /Ena volt spanyol királyné tulajdona/, egy másik szelence faragott rubinfodéllel /Xénia nagyhercegnőé/, Katalin oárnőt ábrázoló hegyi kristályból faragott botfogantyu, az alakot szikrázó korona és gyémántkeresztek diszitik, smaragdokkal burkolt arany cigerattatárca /a kenti herceg tulajdona/, féldrágakövekből faragott, ' arannyal és drágakövekkel kirakott apró bútorok, a%talok, sőt ^gy kis zongora /a windsori kastély gyűjt menye/. ; K/iv . /Folyt, köv./ K szekció