Napi Hírek, 1935. május/2
1935-05-27 [0347]
L § L o n d o n,május 27./Magyar Távirati Iroda/ Baldvdn a konzerYativ nok szövetségének londoni nagygyűlésén "beszédet mondott a kormány légi fel fegyverkezesi politikájának védelmére. Hangoztatta, hogy Anglia mindig a népszövetség hivé volt, de Amerika néie elutasította Wilson elnöknek azt a javaslatát, hogy az Egj/esült Államok, Angii a és Francia- ' ország hármas biztosítékot nyújtsanak a francia biztonság szavatolására. Franciaország e támogatás reményében engedményeket tett a békeszerződésben, amit nem szabad elfelejteni, mert a leszerelési egyezmény létrejöttét nem valamely ország'eredendő bünc hiusitotta meg. Franciaországot mindig csak az aggasztotta, hogy mi történik'az ő biztonságával a hármas szavatosság védelme nélkül. Néha. ugy ércz'gük, hogy nehéz a franciákat kielégítőm- mondotta Baldwin - de képzeljük magunkat ' olyan nén helyébe,' amelynek országába egy emberöltőn belül kétszer tört bc az ellenség. Németországban az az érzelem uralkodik, hogy addig nem nyugodhatik meg, amíg nem éri cl a teljes jogcigyenlőséget. Ha'nem is rokonszenvezünk ezzel a felfogással, mindenesotre megérthetjük azt. Ez a lappangó hangulat Németországban titokban gyakorlati gyümölcsöket kezd teremni. Az tény. hogy Nemetország a levegőben felfegyverkezett. Nem rég értesültünk, hogy a buvarnaszad epi tés is túlhaladta az elméleti vitákat .Mindez kétségkívül nöyeli Európa, aggodalmait, mert a'né r ek emlékeznek a legutóbbi két-három emberöltő életében vívott háborúkra, amelyékben résztvett Németország. Ezért követeltük - folytatta Baldwin - hogy Euróoa' i sne rje meg az összes tényeket.mert az igazságot ismerve legalább tudjuk, hogy mihez tartsuk magunkat •'Ma már jól tudjuk, hogy az a leszerelés amelyet kívántunk es remeltunk, a közel jövőben nem valósul meg.'Nem hiszem, hogy ma az egyoldalú, leszerelésnek sok híve volna Angliában. Azt kérdezheti valaki: "Miért nem teremtet tete . azonnal a franciával egyenlő légi haderőt?" Erre feleletem'a következő: Évszázadokon át harcoltunk a franciák ellen a szűk taigeren.de ma a repülőgépei: és a messzehordó ágyuk korában, bármikép gondolkodjunk is egymásról nagyon jól tudjuk, hogy szomszédoknak es jóbaratoknak kell maradnunk. Teljesen elképzelhetetlen, hogy tekintettel a'mai hadviselés borzalmaira a ket nemzet, amely majdnem egymás mellett él, valaha is háborút vívjon egymással. Ilyen érzelemnek kell uralkodnia Európa minden országában,amely határos egymással. Ilyen meggyőződés fogja a fegyverkezést korlátozó egyezmény megkötését elősegíteni. 'Az együttes biztonságot sikerült a locarnoi egy edényben megvalósítani. Ezért akarunk elsősorban ennek az egyezménynek; a keretein' belül kiilön légi egyezményt kötni. Légi • egyezményre azért van szükség, mert a légi támadás a legveszedelmesebb. Meg kell " ..• . állítani a fegyverkezési versenyt mielőtt az még megindulna, mert a fegyverkezési ' verseny csődhöz és háborúhoz vezethet. A világbéke leghaialmaaabb "biztositéka az angol birodalom és az Egyesült iliamok közötti szoros együttműködés volna /Lelkes éljenzés/ : ktohet, hogy ezt a célt csak egy évszázad múlva lehet elérni. Légi haderőnket azért kell növelnünk, mert nem'engedj ük meg, hogy Angliánál erősebb legyen, bármely ország légi hadereje,'amely támaáólág léihet^fel / Anglia ellen és mert az együttes biztonság ,az egyenlőség, a" józan ész és a becsület követeli, hogy mindegyik fél egyenlő erőt állítson a közös'cél szolgálatába. Nem hiszem, hogy lenne nemzet , amely a háborút kívánná,legalább jelenleg nem. Ma nincs egyetlen nemzet Eurónában, amelynek ne volna még dolga otthon. Európa megbéki iásé t a nagyhatalmak minél tágabhkörü megegyezése szolgálhatja legjobban - fejezte be beszedet Baldwin. Ha/Kn - - - ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció , .§ A római quirináli magyar követség vezetője a magyar kültügymmisztertől nyert előzetes felhatalmazás alapján dr. Habby Giacinto római ügyvédet a római quirináli magyar követség jogtanácsosává kinevezte. Működési területét és körét a Budapesti Közlöny keddi számában megjelent hirdetmény ismerteti. /"TI/_ fV c y>-
