Napi Hírek, 1935. május/2
1935-05-22 [0347]
* , P á r i s , május 22. /NTl/ Hitler nyilatkozatait a párisi sajtó általánosságban véve egyelőre igen tartózkodóan fogadja. Az Echó de Parisban Bertinax azt állítja, hogy Hitlernek az a szándéka, hogy zavart keltsen a békéhez ragaszkodó népek soraiban. A némái probléma a beszéd után is télies mértékében fennmarad és ennek a problémának az a fcerdeme, hogy igazolja a francia-orosz segélynyújtási szerződés megkötését* i i\u Aí ÖUr ?! 1 ?rra ^ megállapításra szorítkozik, hogy a birodalmi kancellár fejtegetései, amelyek tol Európa általános megnyugtatást várt, kevés ujat tartalmaznak. ' w , e Az OsWfra °? u Pán annyitmond, hogya kancellár megismételte ue-yan bekekészségre valló nyilatkozatait, azonban Németországnak a nemzetközi együttműködésben való részvételét uj feltételekhez füzí és visszautasítja a kölcsönös segélynyújtáson felépülő biztonsági rendszert. A Petit Journal szerint különös figyelmet érdemel Hitlernek a leszerel sre vonatkozó konkrét javaslata és a^locarnri szerződésről, de különösen a katonaságtól mentesített rajnai övezetről '/ünnenélyes biztosítása . Ami a kancellár 13. pontját illeti, ezek / nyújt ott / mindenesetre igen_kényes tárgyalásokra vezetnének. A félhivatalos Petit Párisién szerint a beszéd ügyes, mert íevekszik kimutatni, hogy a német fegyverkezes kényszerű következménye a többi natalom magatartásának; a beszed egyben kusza, mert a külön-külön tareyalt kérdések ugy csatlakoznak egymáshoz, hogy nem lehet köztük mindig világos kapcsolatot felfedezni; a beszéd ellenmondásokat tartalmaz, mert a kancellár az egvik oldalon békés szándékát hangoztatja, másik oldalon azonban bírálattal illeti a regionális egyezmények rendszerét, amely alkalmas lenne ennek a szándéknak az előmozdítására; a beszéd végül parancsoló hangú, amennyiben rendkívül éles állásivglalast juttat kifejezésre különösen a francia-orosz kölcsönös segélynyújtási szerződéssel szemben, /MTI/ Te/Té I § í á r i s , május 22. /Havae$ A francia sajtó amely aitan remánykedett, hogy Hitler beszéde általános magnyugvást fog eláidézni, általában véve nag^y Csalódással fogadja a beszédet. A beszéd - irja a Journal - pontosan tizenhat oldalon keresztül bírálja a többi nemzet magatartását. Hitler sokat beszélt, de kevés ujat mondott. Az Excelsicr szerint Hitler beszéde nem nyújt semmi U$Sb* és semmi pozitív elómat.JHitler azon igyekszik, hogy Angliát különválassza attól a védelmi államszövetségtől, amely most kialakulóban van, - véli Pertinax az Eohc de ParisVan. Hitler ki akarja mutatni, hogy szavai és nyilatkozatai érnek annyit mint bármely biztosíték, amelyet a fizikai erS tud nyuj tani. . ... , « A Figaro ezzel szemben meglehetős kedvezően fogadja Hitler nyilatkozatát. £z a ieszed H irja - árra vall, hogy Hitler megbéküiést. tárgyalást és megegyezést óhajt. De a beszédben - teszi hozzá - több osapda is el van rejtve. A szocialista Populaire kijelenti, hogy sanig Nemetország nem fogadja el őszintén, hogy a szovjetszövetségnek ugyanannyi joga van a biztonsághoz, mint íranciaorszagnak és Angliának," addig nem lehetséges az európai állapotoknak semmiféle megszilárdítása. A kommunista Humanité szerint a beszéd valóságos hadüzenet a kommunisták és a s zov j e ts zö vetfe^ gz amara./,i» T'*i • - : •<íeUn ; ' * * ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
