Napi Hírek, 1935. május/1
1935-05-13 [0346]
/ k pénzügyi bizottság ülése. J/\ folytat-s./ Zsindely Ferenc előadó hangsúlyozta, hogy a pénzügyi tárca költségvetése a 'tevételek alakulásában bizonyos optimizmust mutpt. k forgalom bizonyos irányokban javuló az elmúlt év gyenge terméseredményének ellenére, kz állami bevételek stabilizálódása, sot némi javulása tovább folytatódott. Szükségesnek tartja a pénzügyi közigazgatásban évek hosszú sora ótá követett centralizációs irányzat megszüntetését és a decentralizáció sürgős megindítását, hatáskör és felelősség, ez a két irányelv érvényesülnifn az alsóbbfoku pénzügyi közigazgatás tisztviselőivel szem ben. 3s . Ilyen személyi jellegű v^ltoz^sok nélkül aligha górhatna, sikerrel a jövedelem-eloszlás igazs#sosabbátételét szólgálc adóügyi reform,ammly re pedig okvetlenül szükség van. k pénzügyi közigazgatás folyamatban lévő raoionalizásának is ebben a decentralizáció és irányban kell haladnia. Eher *ntal arra utalt, hogy a kormányzat az államháztartás vitele tekintetében oly nehéz helyzetben van, amely politikailag szinte megoldiiatatlan. üzen nem változtat az ? hogy átörökölt betegség esete fcrog fenn, de ezt is meg kell gyógyitani. Bizonyos, hogy • lehetetlen az adókulcsot emelni s hogy a tisztviselők fizetését és a nyugdijakat tovább leszáliizani nem lehet. De igy is deficitben van a költségvetés és ez a deficit súlyos következményekkel jár. Emellett meg. kell állapítani, hogy az adóteher teljesen elviselhetetlen, • behajtása caak a legnagyobb erőfeszítéssel lehetséges, ügy fővárosi lakos adóterhe a békebeli "llapottql szemben több mint százszazalékkai emelkedett, k nemzeti jövedelemhez viszonyított közteher nálunk a legmagasabb, k kormányzat tehát az előtt az elháríthatatlan feladat előtt áll, hogy deficitet eltüntesse és a közterheket sürgősen mérsékelje. B-ményi-Schneller Lajos a bevételek óvatos és reális előirányzatát emelte ki. Szerinte a közszolgáltatások az előirányzatnál magrsobb összegben fognak Vofolyni. Elismeréssel adózott a pénzügyminiszternek, hogy inkább ezt az óvatos ós nyílt eljárást követte és ik,m törekedett a költségvetési hián,y eltüntetésére. Figyelembe ajánlotta az adóreform mielőbbi megvalósítását skórte a pénzügyminisztert, hogy a gépjármüvek közúti adója helyett a benzinadót vezesse Jbe* Szolt az általános kamatszínvonal leszállításinak szükségéről és kiemelte, hogy a költségvetési hiányt tulajdonképen a békeszerződési terhek, különösen a nyusdijterheK okozzak. m Suchinger Manó azt kifogásolta leginkább, hogy az áli öm i oevetelek nagyobbrészét nem a vagyonosabbak egyenes adóiból, hanem, a szegényebb néposzt^ yok fogyaszt'.si cikkeit terhelő jövedékekből és illetékekből azerzi be a pénzügyi kormány. Szót emelt a munka sok ós kistisztviselők kereseti adója és annak többszöri pótlékolása ellen. Uj teherbíró adóalanyokot csak mélyreható földreform s ez ezt sorrendben megelőző választójogi ref»rm tuona az álloionak szerezni. Sziryei Merse Jenő örömmel üavözölte az adótörvények és rendeletek gyűjteményes kiadásét. Felvetette azt a gondol; tot, nem volna-e helyes az össze állítandó adó kódexet népszerű, könnyen érthető és olcsó kiadványban is kezreadni, hogy az adómorálhoz szükséges és annak előfeltételét jelentő adó tudás ilymódon a legszélesebb-, rétegekben is biztosítható legyen, kz adófizetés az egyik legfontosabb honpolgári kötelesség lévén, gondoskodni kellene arról, hogy jelentőségét már az elemi iskolákban is kidomborítsák. Az adóigazgat-^ban gyakorlMi újításokat ás .egyszerűsítéseket sürgetett. 1 gépjármüvek közúti adujánál helyesebb, hek tartaná a benzinadc bevezetését és a mai kerületenkénti decentralizáció helyett a központosítás mellett foglalt állás, -^z szolgálná a közönság kényelmét és létsz^'mmegtakaritá 3sál is járna. Végül az elsőfokú adófeűzete' hatóságoknál g továbbképzés és a szakszerűség fontosságát hangoztatta. Lakatos Gyula a hitelezési kamatláb csökkentese szempontjából a betéti kamatláb csökkentését tartaná indokoltnak, H/K /Folyt, köv./
