Napi Hírek, 1935. április/2

1935-04-24 [0345]

/Gömbös beszédének ffT folytatása./ A független magyar állameszmét szolgáid nemzet osak egy táborban lehet, amely \ . a történelmi erőkre! egyenes utón megy előre a magyar cél, á mogyar feltámadás felé. /Viharos taps és hosszantartó lelkes éljenzés./ y "t y/M3'- w Ez a nemzet megtanulta a háborúban, a forradalom és az ellenforradalom alatt azt, hogy a régi stilussal fel kell számolni. Nom testvért testvér ellen uszitani a mi politikánk stilusa, hanem összeforrasztani minden magyart, hogy nagy magyar erők keletkezzenek. Ezeknek az erőknek a rendszerbe foglalása önnek a kormánynak a hivatása s ezok az erők meg fogják teremteni azt. a Magyarországot, amely után mindnyájan áhitózunk, /ügy van! Helyeslés./ Nincsen olyan területe a nemzeti életnek és a társadalmi foglalkozásoknak, amelyre ne terjedne ki a kormány figyelme. A minap mondottam, hogy egy hid megépitéso ogy nemzet, do legalábbis egy vidék szempontjából fontosabb. mint két jeles államférfiú vi szál ya. politikai ellentéte. Az algyői hid például fontosabb önöknek, mintha kőt jeles ombor felesleges on orgiapazarlás közepette szellemeskedik egymással. /Hoszszantarto taps./ Azt kérdezte beszédében a választási elnök ur, hogy én honnan jöttem Szegedre. Azt mondhatom, én sem tudom, csak jöttem, viszszatartóztathatatlanul hajtott ide valamilyen orő. Bclgrádbamontcm annakidején azzal, hogy onnan visszatérjek Bécsbe, o . b Trvalahogy megéreztem, hogy Szegedire kell mennem és ezért jöttem ide. /Lelkes taps és éljenzés./ / ToC(y Ugy éreztem, hogy oz a város az, amelynek politikailag szűz és áldozatkész lakossága alkalmas arra, hogy innen megfordítsuk a " magyar szekeret, amely ka. vesztébe rohan. S azt lattan, hogy itt mindönki, aZ ur is,

#

a'paraszt is, a legfiatalabb kortői a legöregebbig a feltámadást akarja, i itt szerettem mog igazán a magyar parasztot* Nemcsak a város minden lakosa, hanem a tanyavilagé is mint egy ember állott a nemzeti rónai ssance gondolata mellé és ekkor fogadtuk meg mi szegediek, hogy eiiig elünk, a magyar paraszt ügyét soha el nem hagyjuk ós cl nem hanyagoljuk. De megfogadtuk azt is, hogy a vidéki városokra mint gócpontokra fektetjük a súlypontot, mert egészségtelen, hogy az országnak csak egy kiil ti ráli s és gazdasági központja logyon. Nem kell tehát oXtól félniök a szegcdieknek, hogy a reform-kormány a szegedi intézményekhez nyul. Jóllehet non értek egyet egyik-másik o '. . • kérdésbon, szegényebbek azonban non 1 esznek a"szege di ck. Önök egy nagy férfiú emlékét őrzik itt, aki nemrég még közöttünk járt. Mig élt. voltak kis emberek, kis intnkusok, akik e férfi nagyságát nem akarták vagy nem tudták értékelni. Szomorú sors a magyar közéletben, hogy csak haláluk után ismerjük fel azokat, akik értünk cselek szene

1

:. Az az ötezer tanyai iskola ós tanterem, amelyet gróf Klebclsberg Kuné épített, majd évszázadok multán mutatja meg, hogy mennyi alkotó orő volt lelkileg, szellemileg és anyagilag egyaránt az iskolák fejlesztésének gondolatában. A jutalom azonban nem itt a földön, hanem az égben adatik s ott tudomásul vették már, hogy a nemzet hálás annak a férfiúnak, aki abba a munkába hal t bele, amelyet szakadatlanul végzett. A választási elnök ur a múltról beszélt s nem rótt rám feladatokat, én fonom tehát megszabni az utat. Elődeink kulturgócponttá fojlosztettek Szegedet. /Folyt.köv./ Ma/Kc ORSZÁGOS LEVÉLTÁR