Napi Hírek, 1935. április/1

1935-04-15 [0344]

W Berlin, április 15. /Ml/A Berliner Tageblatt jelenti.hogy a üeuteciie Ailgemeine Zeitung., ás a Uünöhoner Neueste Nachrichterjt Olasz­országban való terjesztését bizonytalan időre betiltották és a Völkfschsr Beo.bachter egyik számát elkobózták./MTI/ Tó/Kr. —­Ví B 3 x 1 i n április 15./Német Távirati Iroda./ A Deutsche Allge­meine Zeitung lí A szerződések szentsége" cimü cikkében a többi között ezeket irja: Eddig semmi sem történt, ami • . veszélyeztethetné az euró­pai nemzetközi együttműködés jövőjét. így tehát Ütresaban véglegesen még semmit sem tudtak elrontani. 1 gondolkozásra késztető szándékok más iranytian rejlenek, még pedig _ . . \kk M ' . a béke megszervezésére irányuló tervek egyoldalúságában és azoitoan a módokban, ahogyan ezeket a tervei-cet Stre­saban előkészítettek és tovább folytatják. Az egyedüli, amit megállapítani lehet, a jelenre vonatkozik. Nem tesznek lépéseket a német fegyverkezési g<£ felségjog ellen és végeznek vele mint egy ' ""sajnálatos" ténnyel,amely el­len meggyszer tiltakoznak. Nagyon könnyű lenne, hogy pontról-pontra patába szálljon Németország a stresai jegyzőkönyv és a francia emlékirat ellen. Megelégszünk azzal a megállapítással, hogy ezen a szemrehányáson a történelem napirendre tért. , A stresai értekezlet szemlélődését már kezdettől fogva a jövőre irányította?. Angol hivatalos részről az értekezlet befejezése után kijelen­tettek, hogy a v iélbeszakit ott" kollektivpoli tikát ismét újra lehetett fez kezdehi. rittői-azónban grem lehet elválasztani a Simon külügyminiszternek telefonon adott német választ. Ez •pedig megkönnyítette annak a politikának folytatását, amelyet a február 3-án Londonban kiadott közlemény tartalmaz. "Vádlott vádlók" cimü cikkében a Germán i a a többi között ezeket irja: Az az okmány, amelyet a faancia kormány Genfben letett a tárgyaló asz­talra, . ' _ ' a csalhatatlanságnak azt a szellemét árasztja magából,amely Franciaország számára lehetővé tette, hogy Genfben a jó:"­lelkiismeret nevében beszéljen, ugyanakkor peaig ount Kövessen el a részéről állandóan hirdetett európai béke törekvések alapelvei ellen. Franciaország ragaszkodik ehhez a papírlaphoz, nem véve figyelembe, ho&y azt Németországtól fenyegetéssel csikarta ki és azt sem, hogy ellentmond a,termeszét minden törvényének. A stresai értekezlet figyelmesebb megvizs­gálása során meg lehet állapítani, hogy igen sovány eredményt hozott a háromnapos tanácskozás, bár "tökéletes* .: egyetértést hozott a külön­böző kérdésekben. Az a kérdés, hogy hostak-e létre valamilyen tételes megállapodást a függő kérdésekről, mint a keleti egyezmény, a dunai pak­tum es a légügyi egyezmény kérdéséről, vagy pedig csak általánosságokra szorítkoztak. A legfontosabb eredmény - talán az egyetlen - Német országnak az utolsó pillanatban tett .javaslata, amellyel az .értekezlet hajóját ismét elindíthatták; A népszövetség tanácsában majd megmutatkozik, hogy a hatalmak készek lesznek-e szamot vetni Németországnak ezzel a lépésével. iijtm /n A Berliner Börsenzeitung a többi között ezeket irja: A francia sajtéból Megtudtuk, hogy e téli hónapokban gyorsan végrehajtották Fran­ciaországban a hadsereg motorizalását, a határerődök megerősítését.' és eszakairikai csapatok Franciaországba való vezénylését. A lap ezután utal ^ a AAÍ u !^ ak azx8, a m ek^llapitására. hogy a francia haderők létszáma maidnai 500,000 fo. • : Nevetségesnek kell tehát mondanunk azt az ailitasc, hogy Németország általános vődkötelezettségének bevezetése ve­szélyeztetné Franciaország biztonságát. /MTI/ Tó/Kr. ----

Next

/
Thumbnails
Contents