Napi Hírek, 1935. április/1
1935-04-01 [0344]
Sza § A Roma-Budapest ui közvetlen légi. járat első gépe ma délután 6 órakor, érkezett meg a mátyásföldi repülőtérre. A gépet ünnepélyesen fogadták. Jelen volt don Ascanio dei Principi „ Gólon.a olasz követ a követség több tagjával, gróf Arcos y guarda spanyol követ, Pignatelli herceg a budapesti olasz fascio vezetője, Tormai Géza kereskedelmi államtitkár. Senn Öttó a máv. elnökigazgatója. báró Szalay Gábor a posta vezérigazgatója. G-ömöry-Laiml László külügyniniszceriumi tanácsos, ííovácsházy Vilmos székesfővárosi tanácsnok, a m.kir. légügyi hivatal képviseletében dl*vitéz Rákosi György a légügyi hivatal főnöke, a Magyar Légiforgalmi r.t. képviseletében pedig herceg Honenlohe Ferenc, dr.Apátny Jenő és lovag Wahl Henrik jelent mo r ". A repülőtérre érkező vendégeket vitéz Grossmid István légügyi főfelügyelő, a mátyásföldi repülőtér parancsnoka ós Vértes 'Ferenc százados fogadtál. Az olasz gépmadár hat óra előtt néhány perccel jelent meg a láthatáron. Több kört irt le a repülőtér felett, majd simán leszállt. A meg állo gépet az olasz és a magyar Himnusz hangjaival fogadták, maiid elspnek Golon.ia herceg olasz ^övet üdvözölte a gépi vezetőjét és a gépből kiszálló Bruno Velani igazgatót, aki az Ala Littoria társaság képviseletében jött Budapestre. Magyar részről Tormai Géza államtitkár üdvözölte a külföldi társaság képviselőjét, a budapesti központi gyógy- és üdülőhely-bizottság nevében dr. Szviezsényi Zoltán ^miniszteri tanácsos emlékérmet nyújtott át az igazgatónak. Velani igazgató ezután bemutatta az előkelőségeknek a gép vezetőit és együttesen megszemlélték a repülőgépet. A gép háronimotoros:'- ' Savóia-llarchetti tjpusu 17 személyes repülőgép, óránkinti sebessége 255 kilométer. A zöldszinü gég jelzése^ I Roma . Holnapig; marad Budapesten és innen visszarepül Romába. A repülőgép hetenkint háromszor teszi meg az utat Budapest os Róma között. /MTI7 Tó/lCr. I § V a r s 6 , április l./Wagyar Távirati Iroda/ A hivatalos xazeta Polska ujai számában Bregman Sándor hirlapiró Budapestről keltezett hosszú cikkben foglalkozik Magyarország nemzetközi helvzetével. Ismerteti Gömbös Gyula miniszterelnök külpolitikai nyilatkozatait és megállapít ja, hogy amagyar külpolitika főbb irányelvei nem változtak meg. Fét esemény volt,"amely befolyásolta a magyar diplomácia taktikáját: az egyik a március 15.-i német kinyilatkoztatás, a másik az uj olasz követ nyilatkozata Belgrádban. A német kinyilatkoztatás után Magyarország nem szándékozik követni Németországot abban, hogy egyólIMulag kijelentse a felfegyverkezést, hanem csak a népszövetség utján fog lépéseket tenni és iparkodik a helyzetet a maga számára kihasználni. Titulescu ismét megpróbálja a békét megvédeni - folytatja a hirlrpiru " ezt mindig ott szokta tenni, ahol a béke ne^ forog veszélyben", AZ alkalommal is megpróbálja a nagyhatalmaktól az engedélyt megszerezni, hogy ha Magyarország és Bulgária felfegyverkeznék, akkor a román hadsereg bevonulhasson. Sokkal bonyolultabbnak itali a tudósító a magyar-jugoszláv viszonyt,, amely már javulooanvolt s amelyet a marseillei tragédia mérgesített el, amely eseményt mások használták ki politikai céljaikra, l/agyarország és Jugoszlávia között könnyebb a regegyezés, mint a" kisantant másik két államával egyrészt, rert Jugoszlávia kisebb területet kapott a békeszerződések alkalmával, Pásrészt, rert a magyarok mindig becsülték a szerb katonák hősiességét. A marseillei esemény* utáni nehéz helyzet ellenére a két állam között fennáll a megegyezés lehetősége. Magyarország reméli, hogy jobb viszonyt teremthet délszláv szomszédjával és ezért az olasz követnek a nyilatkozata Belgrádban ne^ ^eltett rossz hatást Magyarországon. Se / Be ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
