Napi Hírek, 1935. március/2
1935-03-17 [0343]
/Gömbös szegedi prograrmbeszédének (X • folytétása/ x T, Azt is mondják, mi van az iparral? Az ipar kenyeret ad, termel exportál; export révén pedig devizát kapunk. Az iparral egyaránt terjeszkedik a magyar szellemi és anyagi erő. Mi tehát a fontos? Az, hogy a kereskedő ugy kereskedjék, hogy semmi ;*e menjen tönkre a termelésben; az iparos glyan ipart folytasson és ugy itlytassa'sg) azt, hogy a ^ vámvédelem mögé bújva ne jusson illetéktelen hagjSnhoz. A kereskedelem, ipar és mezőgazdaság, amelynek minden egyes tényezője fontos, Msszhangot alkosson a termelés terén. Mindenkinél kul&nosen az legyen a fo, hogy erkölcsi alapon mozogjon. A gazdasági érvényesülés nem zárja ki az erkölcsi almot. Egészséges önzés természetes, egészségtelen, kapzsi önzés veszedelmes! /ügy van! Helyeslés/ n ^ , . " Utoljára hagytam a magyar kultúra a magyar nemzetnevelés kérdését. Akik értenek hozzá, tudják, hogy itt is sok a tennivaló. A magyar nemzetnevelésnek csak egy célja lehet: inagyárikat nevelni a nemzetnek .'/Helyeslés/. Nem azért'tanulunk, hogy kielégitsük egyénileg szellemi vágyainkat, hanem hogy eszközévé, tökéletesebb eszközévé legyünk a nemzet haladásának. Szabad-e boldogult Klebelsberg Kuné grófot kritikával illetni azért, hogy pótolta egy évszázad mulasztásait, amikor megtanítótts a tanyai magyart irni-ilvasni? ^elyes-e azonban megállni az elemi iskolánál a magyar parasztság szempontjából? Nem. hanem középfokú mezőgazdasági iskolákat is kell teremteni/Hosszantartó t ?-P 3 /1, amelyek szervesen beleilleszkednek a nemzetnevelés nagy szerkezetébe 0 A magyar gazdát nevelni kell arra, hogyan tudjon jobban termelni. Hamis jelszó volt az. amikor e gazdákat gépekkel akarták bekapcsolni a többtermelésbe. A bolgár kertészek primitiv eszközökkel . több-termelést Űznek és ahhoz nem kellenek gépek. Helytelen gondolat volt elárasztani a kisgazdákat és középbirtckosokat traktorokkal* n ol vagyunk még etfil? Erre ötven év múlva kerülhet majd sor, amikor szövetkezeti traktortársaságok fognak szántani és vetni a nemzeti kőz ősség javára, A gazdasági szakiskolákban azonban meg kelltanitani a gazdákat arra, hogy kis föld^Ul«4 mivel ültessék be, gytimölc&sel, zöldséggel-e vagy mással. , • * m — De meg kell szervezni az értékesítést is és ez az aliaa és kereskedelem kötelessége. Nem jelszavakkal kell gazdasági pilitikat csinálni, hanem rendszeres, átgindolt terv alapján, amelynek gyökerei azonbpn külföldi piacokon vannak. Ki kell kutatni, hogy mi a kívánsága a piacoknak és ahhoz kell alkalmazkodni, nem pedig megfordítva, És h^ nemzetnevelésről beszélek, kérdem , nem érezte-e mindenki azt, hogy a Z iskolában mint légüres térben élő embert akartak vtlna sokszor faragni, nem pedig földön i a ró magyart. Kúlszinre sokat adó magyart neveltek. Nem az etikai értekeket kibányászó es alátámasztó magyart,, hanem a látszatra adó tipust, amely a gyors sikerek legyében akart gazd.ago.lni, ahelyett, hogy előszJr megtanulta volna, mit jelent magyarnak lenni. Ennek a vérünkben kell lennie,-testvérein):! Tudni,kell, higv például magyar kérdésekről külföldi előtt nem szabad fecsegni a i dü^rtesültség mezébe burkolva és kibeszélni minden belső ügyünket. Tudni kell azt is, hogy például mit jelentett nekünk Szent István gondolata, mit jelent a szent király orszagépitő gondolata. At kell éreznünk, hogy milyen világtörténelmi jelentőségű volt. Tudni kell, összes bajaink, katasztrófáink miért történtek es tudni kell.hogy' mindazt, amit őseinktől kaptunk, hagyományt vagyont, istápolnunk kell! Tudni kell. hogy az a nemzet, amely ónálló életet él, sirskoz.őéségben él. Tisztelni kell az egyszerű munkást ép ugy, mint iz egyetemi'professzort, az. előkelő kastélyok lakóját ép ugy. mint a kisembert, aki csak paprikát termel, mfert mindegyik a maga módja szerint áldoz a nemzet oltárán nap-nap után és ezzel segít mindannyiunkat. Tudni kell azt hogy a becstelen ember megfertőzi a . társadalmat. Tudni # kell.hogy aki rossz árut visz ki külföldre, az egész magyar nemzet hírnevet rontja és aki kapzsi módon éli a maga egyéni életét, megmételyezi a társadalmat, mert elégedetlenségnek lesz okozó ja./Folyt.köv.y Be/Vi K szekció
