Napi Hírek, 1935. március/2
1935-03-17 [0343]
/Bornemisza kereskedem! nii íszur prógramabeszédéitek I. folytatása/ Az én programmom rövi-en a nemzeti nunkának és a nemzeti egységnek, szolgálata, híven a vezér utasitásaihoz. E programm részleteit a vezér !•* már ismertette épp ezért részletekbe nem bocsátkozom és csak azokkal a problémákká foglalkozom, amelyeknek megöl-! ás a illetőleg gondfzása rám van bízva. iz alkotmányos királyság alapján ál'ok, mert tisztában vagyak azzal, hogy a magyai nép jövendő életformája nem nélkülözheti a közptnti királyi tekintélyt. A magyai nép buszba, parancsok fajta, de azért valódi tekintélyeknek engedelmeskedik. lü inden törekvésem az, ho?y Üzent István koronája régi fényével ragyogjon, ;e ellensége vagyok a nak, hogy ezt a kérdést idószerütlenül felvessék és a nemzet érdekeinek ellensége az, aki a kérdés időelőtti felvetésével ujaáb kalandba soiorja ezt az országit. Az alkotmányos .irályság alapelvén kívánom a kormányzói jogkör megfelelő kiterjesztését, hogy a kormányzó ur. aki 15 esztendő óta az egész magyar nemzet osztatlan elismerése mellett fejti ki tisztet, a szükséges hatalom birtckában legyen a nemzet uj útjainak irányításánál. - Fülpolitikai tekintetben is teljes mértékben osztom ^ombös tf yuia miniszterelnök _.^.'.i.tf . ?*XXJ politikaját, amelynek célja az, hogy a meglevő barátokat megtartsuk, azokhoz ujakat szerezzünk és sohasam szűnjünk meg p-o; dőlni elszakított testvéreinkre.! mai külpolitikai hefyzet mellett szükségesnek tartom önállóságunk megtartását, mert még nem jött el az ideje egy hatalmi csoportosuláshoz val csatlakozásnak és helytelen lenne a nemzetet vadházasságba kényszeríteni olyan szomszéddal, amelyik maga is istápolásra szorul. Külpolitikánk alapja az erős nemzetvédelmi:politika kell hogy legyen. Ez a politika * ..¿1 nemcsak a hadsereg fejlesztését öleli fel, hanem a nép szél s réteeinek szociális gondozását, a nép védelmét, a falvak egészségügyét, az ország egész lakosságának istápolását, nehogy lelki es testi ereje csorbát szenvedjen. 7 Á belpolitikában legsürgősebb teendőnek tartom az állami közigazgatás modernizálását. Ea egy nérzet élni akar, n^m tenttheti el magát a bürokráciába. A hivatalnoki karnak is érdeke ez a modernizálás, mert/Tsokkal szakszerüib és alaposabb munkát tud végezni. k jóindulatú, pedáns, gyors és munkakész tisztviselő az en ioeáx'nu* 1 közigazgatás ne legyen hivatal, hanem közszolgála t, ahol a nép megtalálja a segítséget és nem ütközik bele barfikádokba. - Másik fontos problémánk a nemzetnevelés kérdése* Ezen a téren egységes nemzeti közszellem megteremtésére kell törekednünk. Ne legyen különbség magvar és magyar ember között. Meg kell teremteni a felekezeti békét is. nacionalizálni kell kultúrintézményeinket, mert csak az a kultúra jelent nagy értéket, amely szervesen nő ki a népi kultúrából. Ma is érvényben van ^séchényi mondása: ^ehol sincs annyi sokat tanult és mégis hasznavehetetlen ember, mint nálunk. Ennek elsősorban az AZ oka, hogy kultúránk nincsen rendszerbefoglalva, i nemzetnevelés terén feltétlenül hive vagyok anrak, hogy a műszaki ismeretekéit terjesszék és az if jus^eot az életre neveljek. - Állandóan gondolni kívánok" a rokkantak és # frontharcosok problémájára is. I magyar közönségnek mee kell becsülnie azo!;at az áldozatokat, amelyeket a rokkantak és frontharcosok a nemzet érdekében hoztak. k •• eres ke de Imi miniszter ezután áttért a gazdas-gi problémák fejtegetésére. - Mindenkinek el kell ismernie - mondotta -, hogy ma világválsággal állunk szemben. Mégis azt látjuk, hogy mis az egyik országban élelmiszereket pusztítanak el és dobnak a tengerbe, addig más országokban sokan éhen halnak. Eddig nem volt még egy korszak, amely az emberiséget a technika szédü,.etes találmányai révén olyan mérhetetlen kincsekkel halmozta volna el, mint a mai. Nem azért van vá>lság, mintha hiányoznának az emberiség boldogulásához szükséges "javak, iz emberiség lelki válságban van. Nem mer hozzányúlni azokhoz a gazdasági problémákhoz, amelyeket pedig meg kell oldani és nem akarja befogadni az uj korszellemet. -Az emberiséé társadalmi és politikai világszemlélete nem tud lépest tartani a te hnika haladásápval. Szabad-e az emberiségnek belenyugodnia abba, hogy az elévült gazdasági és politikai rendszerek megakadályozzák abban,hogy azokat a földi javakat, amelyeket a mai tudás és a technikai találmányok neki nyújtanak,né élvezze? /fo] y,> V • T ' &
