Napi Hírek, 1935. március/2

1935-03-23 [0343]

§ Az alábbiakban a t. Szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Bornemisza Géza kereskedelemügyi mi iszter "be-zédét, amelyeT a szegedi Tisza-szállóban ma este fog elmondani. A beszédhez keretet később adunk. - A miniszter beszéde elején megköszönte a szives fogadtatást ás:.. . hangsúlyozta, hogy ő ^zegeden nem ismeretlen és a város vezetőségével is gyakran volt' alkalma tárgyalásokat folytatni előbbi állásából kifolyólag? Már akkor is látta, hogy Szeged varosának súlyos gazdaság-, nehézségekkel kell megküzdenie, els-sorban azért, m rt a trmanon1 . békeszerződés folytán elvesztette piacának nagy részét. Az emberek az államhatalom felé n'znek és az államtól várjak az iránymutatást, amely őket a gazdasági szenvedések mélységeiből kivezeti! A kormány ugyan sckat telet a gazdasági válsággal küzdő nemzet érdekében, de be kell látnunk azt is, hegy vannak olyan akadályok, természeti adottságok és a kormányzat hatalmán kivül fekvő nehézségek, amelyeket semmiféle gazdasági er''tényező nem befolyásolhat. üjból hangsúlyozom, hagy a k rm.nyzat,amely mögött a nemzet széles rétegei lelkesedéssel es őszinte hittel sorakoztak fel, a feltornyosuló akadályok ellenére is rendkivül sokat tehet a gazdasági helyzet javulása érdekében, k kormeny gazdasági politikája nem a Végletek politikája. A kormány nem törekszik autarchiára.'de viszont nem látja a gazdasági liberalizmusban sem a nemzet boldogilásának útját. A mai kor gazdasági reálpolitikájanak óvatosan lépésről-lépésre haladva kell a két véglet között a középutat kijelölnie, azt az utat, amelyen a legbiztosabban érhetik'-"el a magyar jövendő ideáljai. A kormányzatnak ez a mérsékelt középutat és evolúciót hirdető gazdasági politikája azonban nem lehet fantáziátlan és programmnálküli. Lesz bátorságunk a közel jövőben hozzányúlni a kartelek problémáján, z és általában az ipari szervezéspolitika _ problémáihoz és ezekben a kérdésekben oly irányú változtatásokat igyekszünk keresztülvinni, amelyek a közjó és a közgazdaság, érdekeivel harmóniában vannak. s. Az ipari szerződési oolitikón kivül különös g^nd^t ' ^unk forditani a szociális kőroéskere és megtesszük a megfelelő lépéseket a munkáskórdós reg-ldására és ezzel kapcsolatban a ny^loórai munkaidő bevezetésére, valamint a legkisebb munkabér törvényes szabályozására. A szervezési és szociálpolitikán kivül - legnagyobb gmndurik a hazai termelés külföldi értékesítésének problémája lesz. Külkereskedelmi értékesitésünk a legnagyobb nehézségekkel küzd. Ennek ellenére meg kell állapitanunk, hogy az 1932 évi gazdasági válsághoz képest ezen a téren is bizonyos .' ja;7ulás mutatkozik."1933-ban kivitelünk értéke 335 millió pengőről 391 pengőre, 1934-ben pedig 405 millió pengőre emelkedett. Hogy ezeket az eredményeket elérhessük a^gazdasági életnek igen nagy erőfeszítéseket kell kifejetenie. De szerénytelenség nélkül kell megállapítanom, hogy ezen a téren a Gömböskormány céltudatos gazdasági politikája! illeti meg a főérdem. A kereskedelemügyi miniszter hivatkoeott itt elsősorban a ma>gyar-olasZj magyar-osztrák és .magyar-német, kereskedelmi szerződésekre, amelyek, szintén nagyban hozzájárultak a kivitel értékké-. ^ nek emelésébe"?. A továbbiak során rámutatott arra, hogy az erősen agrárjellegű Magyarországon az iparos társadalomnak rendkivel nagy erőfeszítést kellett kifejtenie, hogy _ a kivitelben megfelelő módon érvényesülhessen. Ez sikerült is neki, amennyiben 1934-ben az ipari félgyártmányok exportja 30 százalékot tett ki. Ezenfelül sikerült az iparnak a'hazai piacot az ipari árucikkeknek szinte megszámlálhatatlan sorával zavartalanul ellátni, ami együttjé,r a nyersanyagok fokozódó importjával, a készárucikkek rovásara. " k*V& /folyt, köv./ <u/v \c>is: i Í.'Í WD