Napi Hírek, 1935. március/2

1935-03-18 [0343]

T°T i ^ wxL H a ] d ^ s z o b o s z 1 d,március 17, Tasnádf-Nagy Anara* államtitkár vasárnap délelőtt mondotta el pragrammhaszétét 4000 iQayi közönség i el ea lété "ben. ° , _ , „, I programbeszédét Békési Jenő dr .királyi közi egyzőí kerületi partelnök vezette be. majd TasnádyNagy András állam ti tikár a közönsá? lelkes éljenzése • közepette tartotta meg te szedet. Részletesen foglalkozott a TxdmWis-kormany politikai célkitűzéseivel. ' v

agáiímap délben, a gazdakörben ZüO tericexes ebédet adtak tiszteletere, amelyen a varos valamennyi társadalmi szerve és testülete megjelent. o n AI i Í.Í4.W Y

asá

£?fP délután Kaba községben mondott programmbeszedet lná^lTHH

r

lÁ Rásc t

s

í,

ván alis

P

án is résztvett? Tasnád^lagy Andrást kabai választói is nagy lelkesedéssel fogadták. ^

J Gyula minisztereínÓíotf 5^lf lói távir

*

tban üdvözölte Gömbös Té/Kn 7 7 W Berlin, március 17. /Német Távirati Iroda./ Rosenberg Alfré*' A nemet becsület helyreállítása" cimmel a Völkischer Beobachter hasábjain a következőket irja:A birodalmi kormány kiáltványa mini ent magában foglal, amit Németcrszag:• . a világ minden kritikájára előre választihat. Mindaz^amit az érzéketlenség es rssszakarat a nemet kormány kiáltványával szemben felhozhat, eleve »j ércesen megcáfolja a felhőzett történelmi tényanyag. Félelmetes válaszul szolgálnak ezek az adatok a francia képviselőháznak azokkal a törekvéseivel szemben is, hogy nem csupán a legutóbbi 15, de a legutóbbi 150 esztendő történelmét ellenkezőjére c&varja ki. A Vezér ezzel a magatartással szemben, amely nem egyél, mint Poincaré. és Clemenceau módszereinek megismétlése, olyan elhatározásra jut ott t amely a német egyenjogúság gyakorlati megvalósítását vezeti be: 1935 március lb-a a német szuverenitás kihirdetését '.'t.iiii hozta meg. Németország bevezeti az általános szolgálati és védkőteíez-ettséget, nem azért, hogy valamely más népet "^fenyegessen, hanem hogy biztonságát esetleg tervezett rajtaütésekkel szemben megvédelmezze . Még zártabban, mint eddig,Hitler Adolf mellé áll e komoly órutan egész Németország. Az Angriff irja:A tilág legyen tisztában azzal, hogy mi tiszta helyzetet akarunk.Ha azt kérdezik* hogy ez a parosz militarizmus visszatérése-e, akker azt mondjuk:Nem; A német nép azért követte a Tezért, mert a békére keservesen szüksége van. Ha tehát az uj legénység most bevonul a kaszárnyákba, akkor ezt azért teszi, mert tudja, hogy a világgal szemben nem gyengeséggel, hanem erővel kell fellépni és igy kell szép országunkat és békés munkánkat megvédenünk. Maga tol értetődő dolog történik tehát,olyasmi,amit minden angol,francia, or*sz vagy olasz ember a maga országa szamára igényel. A Deutsche Allgemeine. Zeitung hangsúlyozza, hegy a Németországban most uralkodó örömnek semmi közössége sincsen katonai lelkesedéssel. A becsületes ember jóleső érzése ez,amikor újra jogahoz jutott. A Berliner BiSroenzeitung ezeket iria:A Vezér kiáltványba, # ' megg^óz^ tisztasággal . sugározza ki a tegnapi elhatározás feltétlenül békés jelleget. A nemet felkészültcég nem a aáborus támadásnak, lesz eszköze, hanem kizárólag a védelemé es ekként csakis a béke fe^iniartssát fogja szolgálni,. Németország mindig a béke serpenyőjébe fogja * . ' helyezni újonnan kovácsolt kardját. L Berliner Tageblatt irja:A Vezér és birodalmi kancellár felhívása, a minden német embernek védelmi eszközt kezébe adó törvény a német élet egyik legszerencsétlenebb korszakát zárja le. Mától kezdve megint élvezzük a minden népet megillető alapvet! jogát,amely nélkül egyetlen nép sem állhat meg a maga és a világ tekintete eloLU, Megmondottak vele jó német módra, ho£ry nem kihivó . lépésről van szo.hanem jólmeg^ontojfrt. jól lemérí * '1 tettről, amelyet a körülmény«k hatalma te.tt esedékessé. /MTI./ ÜRSZAGOS LEVÉLTÁR Ty £ K szekció