Napi Hírek, 1935. március/1
1935-03-03 [0342]
A francia-olasz megállapodásnak, amelynek Ausz:tria önálló - " ságának gondolata volt a középpontja s amely Magyarországot a legközelebbről érinti, csak örülhetett mindenki, aki az európai béko problémáját komolyan veszi. A francia saitO a nogállapodás lényegét ugy szeretné beállítani mintha a megállapodásnak lényeges kritériuma a "kölcsönös ncgsogjitós" volna. Ez a felfogás téves, nert a nogállapodás lényegében bonen : £av átkoz ás i szerződős, a megállapodásban bo-riom£avatkozásrdl, adott esetekben tanácskozási, illetve nogöcszélósi kötelezettségükről van szó. A kölcsönösség és egyenjogúság gondolatán alapul s a benctiavatkezás kötelezettségen kivul semmit sem tartalmaz* "iii az egységes ovaluöiós politikát, lehetetlenné tenné. Egészen nás tehát nint a kisojitant'^pektun, anolynok alapja 3 kölcsönös fegyverkezés segítése s a'statusquo íonntar- ' tására irányul. ^urOpa mindon józan állanfórfia tudja, hogy az a politika, anely a helyzetet szuronyokkal végleg negneroviteni 'akarja, non lehet módszere az igazi belpolitikának. A rónai megállapodás^ enoly'ckon a londoni konkrot prepozíciók is nyugodnak,ncn tartalmaznak somivá olyat, ani önnek a gondolat- enotnok ollentnondana. AZ onlitett paktum, ok-mindegyik a naga nódja szerint-az európai bókot kivan iák biztosítani. A londoni ós a rónai nogállapodás a'Dunancdoncc államait szeretné ogynáshoz köz előbb hozni.' A kérdés nehéz, az ollcntétck r áthidalása idot ós tapintatot igényol, do már a Rónában ós Londonban kialokult nyugodtabb atmoszféra jó hatással volt az érdekelt állmokra. A Duna-iicdcncéro irányuló tárgyaltok határozott formát még non Öltöttek* A kisantant non közölte föltételeit, do a sajtóhangokból ogyolőro non sok készséget lehet kiolvasni, icőt az a helyzet, hogy a kisantant Mag-arország és Ausztria felé súlyos föltételeket igyekszik formulázni. 4 tervbevett duna-nedencci megegyezés a ni részünkról közreműködési készségre talál, .az egyenjogúság,a kisebbségi kérdés ós a bőkós revízió jogának :.I ismerő se alapján. Ü Kérdések körül kimondottan vagy kimondatlanul elsőrendű szerepet játszik a német helyzet és Ausztria önállóságának kérdése. Sa áusztna csatlakoznéL ez azt jelentené, hogy a világháborút végeredményben Németország nyerte meg s Németországnak ezt a hatalmas megerősödését Bronoiaország, Olaszország, de más államok sem akarják. B ' miatt romlott meg a német-olasz viszony s ez ösztönzi Francmornzágot elsőoorban az ujabb ós ujabb megállapodások létesítésére. Nénetország a leghatározottabban és sokszor kijelentette, hogy nyugati határait véglegesnek tekinti. Keleti határain tiz éves megegyezést kötött Lengyelországgal, de locarnoi megállapodást kelotfolé nem akceptál. Ah egyenjogúság tehát a fegyverkezési lehetőség- terén,amit követel, orodmenyekot fog elérni, nert már Angliában is kialakult az a felfogás, hogy a bókónok og esek védtelcnsegc a legnagyobb veszélyó, hiszen ez ad kedvet másoknak .az oroszakos fellépésre. A felsorolt kérdések között egy s incs, ame*M agyar országot ne érdekelné*, s épz.n eléggé kiviláglik beiéiül:, hogy Magyarország nai politikai, katfr.iai ós gazdasági helyzetében nily" ^képzelhetőtIonul nchez jó külpolitikát csinálni, Minél időszerűbb és Komolyabb csy külpolitikai kérdés, annál kevesebbet lelet róla a nyilvánosrág előtt beszólni s a.inalinkább nemeinél leavatottabb valaH. Nen/volt nagyoob világcsalás, nint a Károlyi forradalon idején az a /igen/ jelszó hogy nem kell a titkos diplomácia* Nincs állon, amely-na non akar elpusztulni-komolyan keresztül akarná vinni a nyilt diplomácia metódusát. ' A külpolitikát - fejezte be előadását Kozma Miklós minden _ országban négy-öt oeibor irányítja. Vagy van bizalom bennük, v.agy nincs. Ha nincs,mások valók a helyükre, de tönegvélenények vagy a helyzetet.non ismerők hozzászólása alapján külpolitikát csinálni non lJiot. A külpolitika a nemzetek számara élet ós halál kérdés. H / X /Folyt,köV./ ORSZÁGOS LEVKLTÁR
