Napi Hírek, 1935. március/1
1935-03-02 [0342]
¡1 Rintelen-per tárgyalásáról szóló bóosi tudósítás IV.folytatása/ A biróság Rintelen, \! kihallgatása során azután meg állapitja, hogy Spitzy diák, akivel Rintelen érintkezett, Ausztriából Németországba ment, hogy ott repülővé képezze ki magát. Azután visszatért Ausztriába* Mind Spitzy mind Nieaermeyer kis asszony.—ezintén-nemetorszá* aki Rintelennél egy ideig házvezetőnői szerepet töltöttbe, közvetlenül Rintelennek Rómából való elutazása után Németcr szagba utaztak és nem voltak elérhetők. " Az elnök áttért azután Rintelen viszonyára Paul dr.német film* ? városhoz, aki viszont He s s-s el } Hitler helyettesével állott ősszekötte-" ésben. Tudakozódott az elnök Rintel ennek ama levelezése iránt, amely álnéven jutott hozzá. Rintelen ebben a tekintetben azt állitja, hogy a levelek nem voltak politikai tartalmúak. A kihallgatás jelentékeny részét tette ki a vádlott Dollfuss szövetségi kancellárhoz való viszonyának tisztázása. Rintelen kijelentette, hogy Dollfuss tudtával tárgyalt nemzeti szocialistákkal • Azon a nézeten volt, hogy az osztrák szempont megóvásával meg kell teremteni a kiegyezést. Úgy vélekedett továbbá, hogy az ellenzékkel meg kell osztani a fel el ősséget. Az elnök szemére veti Rint el ennek, hogy nem vette figyelembe amikor különféle ajánlatokat tettek neki, hogy tegyen nyilatkozatot Dollfuss iránti hűségéről. Rintelen minduntalan hangsúlyozza, hogy semmiféle ellentétben nem állott Dullfussal. Csak felelőtlen .. . álhi rterj esztők az okai, hogy kettőjük icözött szakadék nyilt meg, amel y egyre szélesbedett. Mindig hü követője volt a keresztény szociálist a pártnak es a kormány irányításához tartottamagát. Rintelen hangsúlyozta azt is. hogy Dollfuss egy ideig azzal a gondolattal foglalkozott, hogy őt - a vádlottat - Berlinbe küldi követnek, erre azonban nem került sor. B1 / Kn / Poly.tköV. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció L . f március 2. /Magyar Távirati Iroda/ iz olasz sajtó élénk erdeklődesseltekint Sir John Simon angol külügyminiszter berlini utja eléjF^iornale d*Itália vezérciíke megállapítjahogy a berlini ut - ha különösen a varsói és moszkvai láíogatas is köv*íi igen fontos eseménye lehet az európai politikai életnek. Mindenesetre azonban most Németországot illeti a sor és rajta áll. hocv l^rsiMÍl az együttműködés Európáién, vagy pedig folytatódik^a küíinböző csoportok kialaKItasa. Részletesen tárgyalva ezután Németország helyzetét meeállauitia y hogy a Berlinnel vaío együttműködés egyáltalán nincs ki^a7 Sa a keleti egyezmény kérdését sikerül valamilyen módon elsimítani!'akkor nincs akalálya annak, hogy ez az együttműködés valóban létrejöjjön, u A^ 1 e ? utá ? r ^ e ? 01a szország és Jugoszlávia viszonyára; Megállapít;a, hogy/a közép-európai nemzetközi politika kényes pontja/az de na mar a oselekvés terére kell lépni. Bizonyos, hogy a római és londoni megbeszélések nem intéztek eí mindent, ami erre a területre vonatkozik, eót még a dunai béka: legfontosabb kérdései is füccőben vannak, f tór azonBan ? eg van a lehetőség olyan uj targyalasof és 27egyezések .etrehozasara, amelyek hasznos eredméóyekklííiztatnak? 8 p vonatkozik Ró^a es Belgrád viszonyára is. Olaszország pofitikála Jugoszláviával szemben ma is az, amelynek Mussolini o5tSb« 6.-án Sfe?? 1 beszedjen vázolta: A kiegyezés óhaj. és felhívás az eSüttmükodésre. i reriai egyezmények kedvező feltételt jelenterieke politika száméba. Ma-talán uj helyzet állott be a két nemzet fe^«nl Q f Q ?S:Í így tehát aattkül, fogy kébe vágnánk a do!ioH?netellf vlrla'tuSí valamilyen tatarozott megnyilatkozást, amely meghatározza ezt az Sí l-HZ e Hh£ & e 5 UJ írá W kétségkívül foítosTépést jele'nt a bói biztOsita*f/a Európa eme részében. 01asprszag ezekből <ü mérsékelten optimista szempontokból nézi az európai jelyzetet - fejezi be a lapT m^awmx nézi Ha/K \ •**•»—
