Napi Hírek, 1935. március/1

1935-03-13 [0342]

§ A Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdést intézett Kozma Miklós belügyminiszterhez a választ ó-gyülések szabad megtartása Ügyében. A belügyminiszter a következő felvilágositast adta: - A képviselő választásokkal kapcsolatos gyűlésit a fennálló szabályok szerint mindenütt megtarthatok. Épen a választ ógyülé se k zavartalan lebohyolitá'sa érdekében, halasztották későbbi íüőpontra az . . Országos Társadalombiztositó Intézet és a mezőgazdasági kamarák választását. Arról nem Is kell beszélnem, hogy szabadon megtarthatók március 15.-én a nemzeti ünnepet megülő gyűlések is. E gyűlések megtartására az engedélyt mindenki, megkaphaoja, természetes azonban, hogy a nemzeti ünnepet szolgáló gyűlések nem használhatók fel pártagitációs célokra. Z/Vi - - Oh - § G-e n f március 13. Aaagyar Távirati Irrda/ A Kövér Gusztáv dr. vezetése alatt Genfben működő " Kisebbségek Központi Irodája" szerkesztésében mcst megjelent Minorita cimü folyóirat angol nyelvű márciusi és április összevont száma különösen az angcl olvasóközönség felé fordul. A 32 oldalas folyóirat különböző cimek alatt különféle kisebbségi ügyeket ismertet. I-egfigyelemre méltóbb az a cike, amelyben " -szemlét ad a Nemzetek Szövetségéhez 1931 éta benyújtott 150 petioiőríi .*. A kisebbségi védelemre kötelezett államokat a cikk négy csoportba sorolja. Az első csoportba a legyőzött államok tartoznak, amelyekre e kötelezettséget rákényszeritették: a második csoportban azok az államok tartoznak, amelyek szabad akaratból járultak hozzá ehhez és nagy területi engedmények ellenében vállalták a kisebbségvédelmet; a harmadik csoportba tartoznak azok az áxlamok amelyek a Nemzetek Szövetségébe való belépésük alkalmával tettek nYila.tkcza.tpt a kisebbségi védelemről s végül ázek, amelyek egymás között létesítettek e kérdésben megállapodásokat. A kisebbségi poticiók feletti vizsgálat meglepő eredményei a következő: Az osztrák kormány ellen két peticiót nyújtottak be, araig Bulgária es Magyarország ellen egyetlen egyet sem adtak'be. A harmadik és negyedik csoportba tartozó allaatk kormányai ellen mindössze hat peticiót nyújtottak be, mig a második csoportban levők, tehát Csehország, Görögország Bongyelország, Jugoszlávia és Románia, ellen körülbelül 142 peticiót adtak be a Nemzetek Szövetségéhez. E peticick egyike ser nyert elintézést. Igaz ugyan, hogy a kérdés veleje nen a peticiók száitában rejlik, hener abban, vrjjon a srreler lényeges kisebbségi jogot sért-e és vájjon az érdemleges tárgyalás után hatékony jogorvoslatnak volt-e helye, A folyóirat tárgyilagoson kikutatja, hogy a népszövetség gl^tt a. kisebbségi jogvédelem még igen sok kivánni VETOJ hagyjiátra.