Napi Hírek, 1935. február/2

1935-02-27 [0341]

0 § & e n f , február 27. /Magyar Távirati Iroda/ A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal érdekes tanulmányt tett közzé az Eszakamerikai Egyesült Államok gazdasági helyzetéről. A könyv részletes adatokat közöl arról a válságról, amely Amerikában Roosevelt hivatalba lépése idején fennállott. Azt a munkát, amelyet "Roosevelt azóta az ország gazdasási es társadalmi újjáépítése terén végzett, csupán ezeknek az adatoknak az ismeretében le­het kellőképen értékelni. Amig Amerika nemzeti jövedelmét 1929-ben 81.040 millió dol­lár? becsülték, éz a szám 1932-»ben - * t «;< *• • «• ••• 48.952 millió nolIára csőkkent, tehát 40 százalékkal megcsappant. Az tr­szág általános vásárlóképessége hozzávetően 25 százalékkal gyengült. A vezető iparágakban az alkalmazottak fizetése 41 százalékkal, a munkások munkabére 60 százalékkal esett. A mezőgazdaság jövedelmei az ország esész területét véve, közel 50 százalékkal hanyatlott. A foglalkoz­tatott munkások száma tőbli mint 10 millióval kevesbedett. A munkanélküliek száma 193C-ban 3.947.00C volt. éz a szám 1931-ben 7.431.OOC-re, 1932-ben 11.48^.000-re emelkedett, 1933 már­ciusában pedi? 13.689.000-et ért el. hzek a becslések az amerikai mun­kásszövetség adatain alapszanak; a2 amerikai ^rszágta gazdasági Kutató in­tézet még ennél is nagyobb szamokat mutat ki: 9.800.000 munkanélkülit 1931­ben és 14.40C.GCC munkanélkülit 1932-ben. Három év alatt a munkanélküliek száma meghéiszereződött. Munkanélküli segély cimén 1929-ben 85 millió dol­lárt, 193C-ban 150 milliót, 1931-ben 300 milliót, 1932-ben pedig 50C mil­liót fizettek ki. Az árak zuhanása és a kereskedelem összezsugorodása súlyosan kihatott az adóbevételekre: ez a körülmény - kapcsolatban azzal a körül­mennyel, hogy a munkanélküliek támogatása és a vállalatok pénzügyi segélye­zése egyre fokozódó terheket rótt a" kormányra - már-már komolyan veszélyez­tette az állami költségvetés egyensúlyát. Ugyanebben az időoen Amerika pénzintézeteinek és hitel­intézményeinek fegyverzete is fokozatosan hanyatlott. Betetőzte ezt a folva­maéot 1933 februáriában az az intézkedés, hogy egyes államokban nyolcnapos bankszünetet rendeltek el; ennek az volt a következménye, hogy az illető ál­lamokban a betétek hozzáférhetetlenekké váltak, más államokban viszont a betevők hirtelen megrohanták a bankokat ás visszavonták pénzüket. A helyzet annyira romi ott, hogy március 6,-án már kénytelenek voltak az ee-ész ország területén felfüggeszteni a banküzleteket. " Azuj elnök hivatalba lépésekor tehát a következő volt a hely­zet: a nemzeti jövedelem megcsappant, a termelés széles területeken meg­akadt, a munkanélküliség óriási méreteket öltött, az árak az önköltsége szín­vonalára sülyedtek. az adósságok feldagadtak és a gazdasági élet minden ága­zatában az egyensúly megbomlftt. Sürgős cselekvésre volt szükség ós a bajok bizonyos mertekig mar magukban jelezték, hogy mely utakon kell keresni a tajpraaüitast. De a gazdasági nehézségeken és a válság tanulságain kivül más okok is közrejátszottak abban a nagy politikai fordulatban, amely Roo­sevelt elnököt hatalomra juttatta. Amerika a háború óta eltelt időben nagv változásokon ment keresztül. Túlsúlyba került az ipari termelés, mélyreható átalakulások történtek.az ország gazdasági összetételiben, lényeeresen meg­változtak nemzetközi viszonylatait mindez szint n hozzájárult ahfioz. hogy uj irányzat es uj módszerek követése vált szükségessé. Végeredményben azonban kétségtelen, hogy a három es fél ívig duló gazdasági válság adta meg a közvetlen ösztönzést annak a programmnak a gyors kidolgozására és'elfoga-" d4Sára. amely mélyreható társadalmi és gazdasági átszervezéssel akarja biz­tosítani az ország talpraallitásat és felvirágoztatását. •\ ?. r , 0 • d 0 n o! S kiadásunkhoz mellékeljük a Jugoszláviából ki­utasítottak javára befolyt adományokról szóló belügyminisztériumi kimu­tatást. Ó/US "~ *-w«nr» / r*f\C 1 T?17T7r T>

Next

/
Thumbnails
Contents