Napi Hírek, 1935. február/2

1935-02-16 [0341]

M § Ro m a, febru-'r 16. /Magyar Távirati Iroda / Hóman Bálint vallás- es #

közoktatásügyi mi iszter az e gyezmény aláírása után az olasz és magyar .sajtó képviselői el"tt a következő nyilatkozatot tette római benyomásairól es a most aláirt egyezményről: A nemzetek baráti érzelmeit kifejező és kapcsolataik állandóságát biztosító nemzetközi szerződések rendszerében a gazdasági és politikai szempontok mellett napjainkban uj, kulturális szempontok kezdenek érvényesülni. A kulturális egyezményeknek uj rendszere van kibontakozóban". Ezek az egyezmények egymással történeti viszonyban élő. aegy ujabban szorosabb összeköttetésbe került nemzetek szellemi életének közös tényezőit igyekeznek erősbiteni, kulturjavaik kölcsönös kicserélését törekszenek elősegíteni. Ez a jelenség kétségtelenül szorosan összefügg korunk spirituális életszemléletével, illetőleg e szemlélet egyre határozottabb térhódításával

# p gazdasági ^tényezőket mindenekfelett értékelő mult század materialisitikus életfelfogásával, szemben a mi korunk a szellemi erőkben látja a primaer történetalkotó és fejlődésirányitd tényezőt s ehhez képest a nemzetek közötti együttműködést is szellemi javak kölcsönös kicserélésévelj a nemzeti kultúrák egymáshoz közelebbhozatalával igyekszik alátámasztani. Nem véletlen, hogy a kulturális egyezményeknek ^ez a rendszere legelsősorban ott érvényesül, ahol a spirituális életszemlélet aratja diadalát a materializmussal szemben. Nem véletlen, hogy e törekvések Itáliában jelentkeznek a legerősebb hangsúllyal. Síiként a középkorban Rómából indult ki az a mindent átfogó, nagy, transcendens eszményeken alapuló szellemi áramlat, amely az universalizmus jegyében fogfa össze a nyugati kulturközösség államait és nemzeteit, most ís Rómában jelentkezik legerőteljesebben a törekvés e kulturközosség egymáshoz szoros töiténeti kapcsolatokkal fűzött kisebb körzeteinek, egymással történeti barátságban élő nemzeteknek kulturális egybekapcsolására, illetőleg e nemzetek kulturkapcsolatainak elmélyítésére. A fasiszta Itália életszemléletének spirituális színezetéből s a spirituális szemlélet magyarországi és ausztriai térhóditásából szüksegszerüleg következett, nogy a három nemzet között az összes történeti tényezők figyelembevételével megkötött gazdasági paktumot nyomon kövesse a baráti együttműködés szellemi alapjait megszilárdító s a szellemi együttműködés körét tágitő kulturális egyezmények sorozata. Ezek Közül az olasz -magyar egyezmény hosszabli előkészítő tárgyalás után most került perfektuál ás ra. Megalkotásánál a felek helyzete könnyii volt, mert az olasz-magyar szellemi kapcsolatok és kulturális érintkezések gyöWerükkel a legtávolabbi mult talajába nyúlnak vissza s mert ép az utolsó évtizedben máris sok történt e régi kapcsolatok megerősítésé re

? ahol kellett feleleveni+ ésére és uj érintkezési forrnak létesítésére. Ehhez képest az egyezmény egyik részében csupán a meglevő intézmények és állapotok megrögzítése 1

1 és biztosítását, másfelől azonban azoknak fejlesztését és jelentős uj intézmények, uj kapcsolatok létesítését eredményezte. Különös hangsúllyal kell kieuelnew a budapesti llasz Intézet /institut Italiano/ ás tlasznyelvü középiskola alapítására, a tudományos és művészeti ösztöndijasok s :.ámának felemelesére, a főiskolai diák és tanárcsere intézményének kiépítésére, a belognai ^agyar egyetemi tanszék létesitésére. a magyar egyetemeken és középiskolákban az olasz nyelv és irodalom oktatásának eli:élyitésére, a két ország intézményeinek és társadalni-gazdasági viszonyainak iskolai ismertetésére,*, a levéltári kutatások megkönnyítésére és a mindé* irányú szellemi termékek kölcsönös cseréiére vonatkozó megállapodásokat. /Folyt.köv./ Vi/Vi