Napi Hírek, 1935. február/1

1935-02-07 [0340]

G ^Ankara, február 7, Azok a régészeti ásatások, amelyeket már több ére folytatnak a Yorgat / Közép-;.natolia/ közelében fekvő Boeraz-Köj vidékén, rendkiviil értékes régészeti leleteket tártak fel és egészen uj világításba helyezik az ó-korban ott élt hittiták történelmét és műveltségét. & régészek és történészek figyelme a múlt század közepén terelődött rá a hittitákra. Charles Texier franci? régész volt az első, aki Bogaz-Köj környékén ásatásokat végzett. Neki köszönhető, hogy megtalálták Hattus? városát, a hittiták székvarosát, ahol e század elején Makridi bej és Winckler folytattak utóbb sikeres kutatásokat. A világháború következtében a munkalatok hosszabb időre megszakadtak, de 1927-től kezdve ismét nagy lendülettel folynak. Bogaz-Köi vidékén Bittel tanár vezetésével. Michar környékén pedig Van Der Osten irányitása mellett végzik az ásatásokat. Különösen Bogaz-Köj- körül ártek el szép eredményeket. Az itt napvilágra került epületek.;..- hasznalati és műtárgyak, továbbá okmányok döntő bizonyítékokat szolgáltatnak arra, hogy a hittiták, akik a törököknek voltak az elődjei, Milyen nagy szerepet játszottak azo-kori műveltség történetében. Bittel tanár most összefoglaló munkát közölt az egykori Hattusa helyén végzett legutóbbi ásatások eredményéről. A munkából kiderül, hogy a hittiták ősi székvárosa, amelyet Habernas, a hittiták egyik legnagyobb uralkodója, Krisztus előtt 1865 és 184C között alapitott, virágzásának tetőpontján szépségben és fontosságban Babilonnal is vetekedett. Négy templomot, két palotát és négy erídít találtak. Az egyik palotában, amely a királyi székhelyet alkotó fellegvár szivében feküdt, gazdag könyvtár került felszinre. Mérhetetlen az értéke ennek a könyvtárnak, amely több mint í^rr 400C könyvet foglal magában. Nagy becse van az ásatások helyén talált királyi pecséteknek is, amelyek nemcsak művészi szempontból érdemelnek különös figyelmet, hanem főleg azért, mert a rajtuk látható feljegyzések két irásmod szerint - hiartglif és ékírásos jelekkel ^készültek és igy lehetővé teszik a hittita/felj egyzések kihüvelyezését. / -falb-u-y-LfBittel tanár közlése szerint többi között találtak egy igen érdekes levelet is, amelyet Tut-Ank-Amon özvegye intézett a hittita királyhoz, Ez idő táj t a hittiták birodalma igen kiterjedt volt és még Szíriát is magában foglalta. Az.ifjú özvegy a levélben közli Subbiluliama hittita uralkodóval fiatal fére elhunytának hirét, maid a következőket irja; -En még fiatal vagyok. Megtudtam, hogy neked több fiad van. Nem akarok házasságot kötni alattvalóim valamelyikével. Küld el hozzám fiaid egyikét; feleségül megyek hozzá és Egyiptom királyának teszem meg. ; A hittita uralkodó ezt az ajánlattt gyanakvással fogadta, de meg akart róla győződni,, vajon tényleg komoly-e. Ezért tábornokainak egyikét Egyiptomba küldte a királynőhöz. Minthogy a tábornok jelentéséből kitűnt, hogy' Tut-JLnk-lmon özvegye csakugyan komolyan veszi ajánlatát, Subbiluliama egyik fiát Egyiptomba menesztette. Időközben azonban az üzenetváltásnak híre terjedt és az egyiptomi főpap, aki ellenezte, hogy a királyné idegennel kössön házasságot, az ifjú hittita harceget kíséretével együtt tárbe csalta és lemészárolta*.. Ki tudja - teszi hozzá Bittel - hof

yan fordul a történelem sorja, ha Subbiluliama nem olyan határozatlan és a a hittiták kerülnek uralomra Egyiptomban. A történelem későbbi folyamán - az ásatások tanúsága szerint a két uralkodó-család mégis rokonsggia jutott egymással. II. Ramses egyiptomi király ugyanis hittita herceghűt vett el feleségül - Hattusil király lányát - akinek: házassága mintegy záloga 7olt annak a barátsági szerződésnek, amelyet a két uralkodó a kadesi nagy csata után kötött egymással. A hittita hercegnő Egyiptomba érkezése jelentős politikai és társadalmi esemény volt, mert -a neroegné nem csupán szépségével keltett általános feltűnési, hanem Egyiptomban is megőrzött nemzeti szokásaival és hagyományaival. Az egyiptomi társaságban a királyné a hittiták műveltségét és szellemét képviselte és az egyiptomi hölgyek buzgón igyekeztek mindenben K. szekció