Napi Hírek, 1935. január/2
1935-01-30 [0339]
0 J • i 1 * a n^c b c 1 jelentik; Tarján Ödön. a felvidéki magyarság egyik emigrációba iienyszcritott vezető egyénisége január 25.-én az olasz külügyi intézet meghívására előadást tartott Milánóban r! Osehszlávákia és a trianoni szerződés rcviziőja " cimen. Az előadó mindenekelőtt az olasz—francia egyezménynek várható kihatásaival foglalkozott egyrészt a Duna-Medence problémájának, másrészt v agyarországnak es a Csehszlovákiában élő magyar ' kisebbségnek nézőpontjából. Tarján rámutatott arra, hogy az olasz- francia együttműködés természetes követKezmenyo az olasz befolyás növekedése lesz Parisban amivel együtt jár a kisantant befolyásának háttérbe szorítása. Megemlékezett előadásában arról, hogy Mussolini már tizennégy év előtt, még pint az II Popolo díltflia főszerkesztőié ál. ást foglalt a békeszerződések reviziója ^ellett és ezt az álláspontját felelős állásában, pint kormányolnök, sen változtatta •reg. Csehszlovákia külpolitikai helyzetét birálva, rámutatott az előadó arra a körülményre, hogy a némct-lc-ngyel meg ne 1 támadási szerződés aláírása döntően befolytáéit a Csehszlovákiának ugy külpolitikai, mint sztratégiai helyzetet, aert a lengyel hátvéd nélkül, 3000 kilométer hosszú határaival, de meg nemzetiségi összetételénél fogva is, megszűnt Paris szompontiábol katonai ertek lenni. Ismertette Tarján T?ols grófnak a Revue de Paris egyik lGgutőebi számában közölt tanaimanyát, a oly ezt a tényt habozás nélkül elismeri. Rámutatott arra, hogy ha tényleg fennforog a Drang nach Osten veszouelre, ennek első állo ása csak Prága lehet. Masaryk és Benes tehát végzetes hibát követtük el Trianonban akkor, amidőn a tótok felszabadításának ürügye alatt Magyarország feldarabolását tekintették legfontosabb feladatuknak, mert i e kozd bebizonyosodni, hogy -agának Csehországnak is létérdeke volna, hogy egy erős Magyarország álljon a háta -ögött, • ert csak az lehetne a cseh függetlenségnek is biztos támasza. Az a változás, a" elv rövid tizenhat esztendő alatt bekövetkezett, feltárja egyben azt az ellentétet is. a. oly a népek érdekei és az egyes karrnámok által folytatott politika között fennáll. Mert a tótok boigért felszabadítása csak nyomort ós az elcsehesités veszedelr'ét eredményezte és korántsem a cseh nép, hanem a hatalom birtokába jutott klikknek volt érdeke, nom is szólva a magyar és rutén területek: bekebelezéséről, amelyeket minden geopolitikai.ethniíai és gazdasági szerpont ' egcsuárolásával szakitottak el Magyaro rszágtól. Az olasz-francia egyez 1 : ény további kiépítése a tárgyaló asztalhoz fogja vezetni az utódállamok allanférfiait és k lönösen az egymás belső ügyeibe való banor avatkozási kötelezettségek vállalása alkalmul szolgálhat a kisebbségvédelmi kötelezettségek felülbírálására. A tervezett: gazdasági együttműködés feltételeinek tárgyalásánál ki fog derülni Csehszlovákia pozíciójának minden gyengesége, mert a mezőgazdasági önellátásra berendezkedett állam a megszorozni szándékolt ipari piacok ellenében se r.i ellenértéket ne^ tud felajánlani. Ezt igazolják azok a haszontalan erőfeszítések, amelyeket Prága eddig a kisantant gazdasági megszervezése érdekében kii ejtett és amelyek a ket szövetséges agrárállam szánára csak csalódást hoztak, ert Romániának és Jugoszláviának sokkal több közös gazdasági érdeke van" az agrár Magyarországgal, "int Csehszlovákiával, Kétségkivül beigazolódott, hogy a Puna; edence problémáját Magyarország nélkül, vagy annak érdekei ellenére nem lehet regoldani* Ez. a körülmény és Csehszlovákia, valamint szövetségesei valódi helyzetének iserete juttatta a magyar külpolitikát abba a helyzetbe, hogy nyugodt lelkiismerettel köthették le :"agukat a magyar államférfiak a békés ravizic* rellett. A történelem eddigi ellenkező tanulságaival szemben, hogy területeket csak vérrel és vassal lehet visszaszerezni, a békeszerződések rovizióját ki fogja kényszeríteni a közép európai helyzet törv 'nyszerü alakulása, amely 'regköveteli az ott elő népeknek a feltétlen bizalmon felépülő együttműködést civilizációjuk megmentése erdekében, /MTI/ Be/Be
