Napi Hírek, 1935. január/2

1935-01-28 [0339]

A „ a . § P a.r 1 s, január 28. /Magyar Távirati Iroda/ A Paris Soir londoni tudósítója a köve ikc zőkbo n foglalja össze az angol kormány politikáját a fegyverkezések és a "biztonság kérdésében: A fegyverkezések korlátozása ellenőrzést tesz szükségessé és az ellenőrzés csak esetleges megtorló intéz ködösekkel válik ha>tnatóssá. Anglia részt akar ugyan vonni egy nemzetközi ellenőrző szervezetben, de elvben non óhajt hozzájárulni esetleges gazdasági és katonai megtorló inté zkedésekhez. ' A kölcsönös segélynyújtási egyezmények tárgyában az angol kormány hangoztatja, hogy a locarnoi egyezmény azt a végső határt jelenti, ameddig Anglia a százazföldi kötelezettségvállalás terén egyáltalában elmehet. London azonban nem bánná, ha a már fennálló szövetségbe a légi támadásra vonatkozó záradékot illesztenének b<}. A keleteurópai és középeurépai egyezményekhez Anglia csaí erkölcsi támogatást fog nyújtani. Valószinü tehát -irja a tudósitőhogy a leszerelési értekezlet ismételt összehívására csak akkor kerül sor, ha már a kelet európai és közép európaiegyezmények létrejöttek. Londonban ^vetik\IeL/a kérdést,vájjon Németország, Lengyelo rszag es Magyarország • módositja-e az egyezményekkel szemben elfoglalt álláspontját. Ha/Kn — w 0 § C h a r ö l*n, január 28. 1. N. Gibbs a cambridgei egyetem volt tanára,, akit 1906-ban a cári udvarhoz angol nyelvoktatónak hivtak meg s aki azóta/Oroezorszagban tartózkodj//,most belépett a oharhini ortodox kolostorba. Gibbs 1910-ben a oárevics nevelője lett ás a fanácskormány uralomra jutása után a cári családdal együtt menekült ^obolWsiba. Gibbs már régebben áttórt a görög keleti hitre. A charbini kolostorban a felvételi szertartást Nestor göiEgkeleti érsek végezte. A szertartás után Dimitri püspök beszédet mondott és azt a »i reményét fejezte ki, hogy az uj "baiót"missziós tevékenysége régi honfitársai körében hozzá fog járulni az anglikán és göicgkeleti egyház közeledéséhez. /MTI/ B/K L 4>&/ÚWV & W SaarbrUcken, január 28. /NTl/ Amint ma közhirré tették, a Saarvidékről csupán olyan emigránsok utazhatnak Franciaországba, akiknek Franciaországban rokonaik vannak és ezek a rokonaik eiegendő pénzzel rendelkeznek ahhoz, hogy ottani eltartásukról hosszabb ideig gondoskodhassatok saját költségükön. Beutazási engedélyt kapnak továbbá azok, akik francia vállalatoknál -elsősorban bányáknál - dolgoztak, úgyszintén akik bebizonyithatóan '. veszélyben forognak, vagy akiknek gyermekeik a saarvidéki fra^ncia iskolákat látogatták, végül akik korábban az idegenlégióban szolgáltak. Azok közül a szeparatisták és emigránsok közül, akik a Saarvidéket elh gyták, sokan ismét visszatérnek a Saarvidékre, mert rájönnek arra, hogy . ott semmi bajuk sem történik, mig franciaországi tartózkodásuk kiábrándította őket. /MTI/ Té/K —— ORSZÁGOS LEVÉLTÁR