Napi Hírek, 1935. január/1
1935-01-09 [0338]
Bécs, január 9. /"'agyar Távirati Iroda/ A Neuigkeitswe.ltblatt szerint a romai megállapodások Ausztriára vonatkozóan két r v sjefeből állanak: áz egyik a benawavatkezesi egyezmény, amely az egyes állagok csatlakozása révén valósul majd meg 's Olaszország és Franciaország nyomban életbelépő megállapodása, hogy az osztrák függetlenség veszélyeztetése esetén együttesen jámak el. A kisantant csatlakozása az olsó egyezményhez a lap szerint aligha kétséges és teliosen biztosítható lesz ama szorosabb érintkezés során, amelyet egyfelől Bécs és Prága között, másfelől a kisantant és Olaszország között tervbevettek. Cs/Sz W Boriin, ianuár 9. A Német Távirati Iroda f jólértesült helyről a következő tájekoatatást kapta: Francia pldalról származó közlések szerint mindazok a hirek, amelyek állítólagos francia katonai intézkedésekről szólnak a lotaringiai-saarvidéki határon, nem felelnek meg a valóságnak. Semmiféle csapatösszevonás vagy más katonai Tendszabály nem történt, csupán a francia határrendőrséget erősítették meg, hogy Lotaringia•es a Saarvidék között a határon átmenő forgalmat "jobban ellenőrizhessék. A saarvidéki kormányzóbizottság részéről eddig még nem történt hivatalos nyilatkozat arról, hogy a Saar balpartjáról miért vonták ki teljesen a csendőrséget. /"Ti/ Cs/Sz W Kaiserslautern^ január 9. /NTl/ Bürckel körzetveiető, a birodalmi kancellár saarvidéki meghatalmazottja hosszabb nyilatkozatot, tett a bel- és külföldi sajtó képviselői előtt. Nyilatkozatának vezetőgondolata az volt, hogy ianuár 13-án szabaddá válik a megegyezés utja. hangoztatta,hogy a Saar-kérdés külpolitikai tekintetbon, ami Németország és Franciaország viszonyát illeti, nem viszály tárgya. Bürckel azután behatóan foglalkozott a status-^quo kérdésével, amelyet nem őszinte ügynek mondott. Az a propaganda, amely a második népszavazást csak hangoztatja, tisztára szeparatista csalás . Ha«a népszövetségi tanács második népszavazás megtartását határozta volna el, ez ez a saarvidéki szabályzatban megállapított jog megszegését jelentené. A népszövetségi tanács tagjainak nagyrésze nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy ha a döntés a status que mellett esnék, a népszövetség mondjon Pe a jövőben szuverenitásáról. "írrevonatkozóan a népszövetségi tanács-nem is "hozott határozatot. Azokat az államférfiakat, akik elvben ily lemondás mellett nyilatkoztak,-sem saját országok megfelelő törvénye, sem nemzetközijogi megállapodás nem fedezi. Bürckel ezzel "kapcsolatban komoly szóval fordult Franciaországhoz, amellyel szemben Németország becsületes megértésre törekszik. Ha valamely idegen hatalom szeparatista mozgalmat támogatna, ezt ellenséges magatartásnak kell tekinteni Németországgal szembon. Láváinak a népszövetségi tanács előtti fejtegetései ujabb ösztönzést adtak a saarvidéki szeparatista ellenzéki mozgalomnak. Amint azonban mi,németek nem támogatnánk franciaországi szeparatista mozgalmat," ugyanúgy nyomatékkal kell kérni, hogy a franciák is tartózkodjanak a német belpolitikai ügyekbe való ilyen beavatkozástól. " Nincs tehát "valamilyen szerződéssel biztositott és szerződés alapján megengedhető második népszavazással kapcsolatos status auo. űzután ismertette a Saarvidék jövendő politikai sorsára vonatkozó német felfogást. A joga helyzet világos. A népszavazás megfelel a népszövetség demokratikus elvének és a Saarvidék hovatartozásának kérdését a lakosság többségének elhatározásától teszi függővé. Hitler" kancellár, a vezér, kifejezetten kijelentette, hogy a nép döntését^elismeri. A népszövetségi tanács kötelessége, bogy megfelelően értékelje a szavazás eredményét. A Saarvidék felosztása elméletileg csak akkor lenne elképzelhető, ha több összefüggő • •• szavazási kerület,, amelyek összességükben életkénes állami alakulatot tesznek ki, másképen döntene, mint a többr szavazási kerület. A valóságban ez az eset sohasem következhet be; Németország-számára ily megoldás teljességgel elfogadhatatlan lenne, amelyet sohasem viselhetne el. nu<í7ÁrosTFVÍLTÁR Cs/Sz /Folytatása következik/ mm _
