Napi Hírek, 1935. január/1
1935-01-05 [0338]
/B/ § B B k a r e s t, január 5. /Magyar Távirati Iroda./ Topnap este Bukarestben földrengés volt érezhető, amelynek e rős'ségej ^* • intézet közlése szerint két-három fok között váltakozott* T °/ L L> i'^^^otjab^ /B/ § B u k a r est, január 5. /Magyar Távirati Iroda,/ i\ Curentul szerint Vajda újévi beszéde végleges" szakadást idézett elő közte és Maniu között. Maniu párthivei azt allitják, hogy V-jda súlyosan vétkezett a pártfegyelem ellen, midőn 1932-ben Maniu határozott tiltakozása ellenére vállalta a miniszterelnöki megbízatást és később Maniu többszörös figyelmeztetésére sem adta be lemondást. E hó végén a nemzeti parasztpárt irdélyi tagozata Kolozsváron nagygyűlést tart, amelyen - a lap értesülése szerint - Vajda ős Maniu hívei között a szakadás megtörténik és Maniu hivei külön pártot alakítanak Maniu vezetése alatt. To/L /B/ § B u,k a r o s t, január 5. /Magyar Távirati Iroda./A Feketetengeren duló vihar egy halászbárkát fclboritott. Egy halász a vizbefult. To/L /B/ § B u k a r e s t, január 5. /Magyar Táv inti Iroda ./ Bukovinában a hirtelen beállott hideg időjárás következtében több helyen farkasosordák hatoltak be a községekbe és erősen megdázs-málták az állatállományt. Tó/L A § P á r i Bj január 5. /Magyarr Távirati Iroda/ A lapok nagy megelégedéssel számolnak be arról a fogadtatásról, amelyben Lavalt Róma részesitette, ünneplik a francia-«lasz barátságot, és reményteljesen tekintenek a tárgyalástk végső kimenetele elé. A Matin értesülése szerint "* « . amikor Chambrun gróf római francia nagykövet a külügyminiszterfel . r: ' gépkocsiba szállitt, hogy az Sxcelsior-szállóba hajtasson, közölte a külügyminiszterrel, hogy az utóbbi 48 óra alatt sikerült végleges megállapodást létrehozni a középeurőpai kérdésben. A lap szeri nt^a megegyezés legfontosabb része az a francia-olasz Írásbeli megállapodás, amely szerint az osztrák függetlenséget fenyegető veszély eset én_a két^nagyhatalom azonnal közösen dönt a'szükségesnek látszó intézkedésekről. A_ középeurópai megegyezés egyébként teljesen tiszteletben tartja Ausztria érzékenységét és semmi olyat nem tartalmaz, amit a kisantant el new fogadhatnak Laval ás ?"ussolini megvitatja majd annak a lehetőségét is, hogy az Ausztriára vonatkozó egyezményt a két nagyhatalmat érdeklő valamennyi kérdésre is kiterjesszék, ^z a kiszélesített francia-olasz egyezmény hasonló volna az 1932-ben Anglia és Franciaország között Lausaimeban létrejött tanácskérő egyezményhez. A gyarmatügyi kérdésekben Olaszország most minden figyelmet Etiópia felé irányítja, amely kiváló talajt nyújt a gyarmati terjeszkedésre. Az Abesszínia felé vezető utak kiinduló-nont ja azonoan a jelen pillanatban az Obcck és Csibuti között elterülő francia területen van. Olaszország azt óhajtja Franciaországtól, ho ::y TjJritreanál szabadutat nyerjen a tengerhez és Franciaország engedje át Obock kikötőiét. Franciaország azonban egyelőre habozik ; a '. ' és nem hajlandó átengedni ezt a kikötőt, amely a keletázsiai hajókapcsolat egyik fontos pontba. Francia részről azt javasolták Olaszországnak, hogy elégedjék meg a francia etiqpiai vasútvonalban való részesedéssel. Azonban Olaszország ezt az egyezményt nem tartja kielégítőnek. Hz a megoldás még a vasútvonal részvényeseinél is ellenállásba ütközik. Lehetséges hogy Franciaország végül mégis területi engedményeket tesz Sritreaban. /Fclyt.köv./ Sza/Vi
