Napi Hírek, 1934. december/2
1934-12-28 [0337]
Á " iPáris, december 28. /M«»g|*r Távirati írod*/ Paul Boncour M*rseille¥en ujsagirék- előtt kijelentette, hogy nézete szerint a marseillei merényiek ügyének főtárgyalás ára május havában kerül sor. Ez pzonbnn - sietett hozzátenni a volt külügyminiszter, cs^k eervszerü egyéDi né. et. * , ' Simonovics, a jugoszláv közbiztonsági hivatal igazgatója szinten resztvett azon a tanácskozáson, amelyet Paul-Bcuncóur tegnap Marsélileben az ottani vizsgálóbiróval folytatott. Sza/Vá. rr § P á r i s , áecemeer 28. /Hsvas/. A posta- és távirdaugyi mi.iszter határozata értelmében a "Poste i-iadio-Paris ,, , a "Paris rTT", a "Poste ColOLiale" és az Eiffel-torony rádióállomása 1935. január 1-től kezdve nem közöl hirdetéseket. /MTI/. Ma/Ma - - Barcelona, rr § - á ... I , december 28. /Havas/. Manuel Portála Valladaresnek Katalénia főkorma-yzójává történt kinevezése nagy meglepetést keltett és étben a radikális párt győzelmét látják, ualual Portála v alladar;s határozottan szabadelvű és autonomista politikus hirébcn áll. /MTI/. Ma/Ma - - /L/ H O n (3 O D, december 2<«. /Magyar Távirati Iroda./ Az angol sajtó toválibra is élénk figyelemmel kiseri a középeuropai diplomáciai színtér alakulását. á Times római levelezője szerint az oJa sz sajtó azonnal határozott választ adott arra a francia javaslatra, hogy Ausztria függetlenségét a kisantant amaga egészében szavatolja. Olasz körök kérdik, hogy ha például Bománia is aláirná az osztrák függetlenségről szóló egyezményt, miért ne irná alá mindjárt Görögország vagy'Törökország is, mint a balkáni csoport lagjai- Hangoztatják Rómában, hogy .Franciaország makacs és tulmerev szolidaritása a kisantanttal abból a célból, hogy Magyarországot a kisantant igájába hajtsák, csak azt eredményezheti, hogy Magyarország - Lengyelország példájára - Németországa . 'és Nemet ország majd olyan állímcsoportot al .kit, amely , éreztetni fogj- befolyását Közép- es Délkeleteurópábnn.fy4A'yfiíKi&iw>^fc A Daily Telegr^ph diplomáciai levelezője szerint Pál junoszláv herceg békülékeny politikája a francia-olasz közeledés utg'ait egyengetheti, mert ha sikerül n horvátokat megbékíteni a belgrádi kormányzattal, ki lehet küszöbölni Jugoszláviának azt « régi gyanúját, hogy Olaszország a horvát elszakadási törekvéseket támogatja. Európa megbékitésének másik fontos mértföldköve-Ausztriának , mint középeuropai ütközőállomnak az elszigetelése voln^ « szomszédok által aláir°ndo egyezmény utján. Mussolini nem h-gT ndó a kisantantot egyetlen politikai államnak elismerni, Ezt a kérdést cs°kugy lehet megoldani, ha az osztrák függetlenségi egyezményt cs" 1 k Ausztria szomszédai irnák alá, tehát a kisantant tagjai közül cs : >k Csehország és Jugoszlávia. Kétségkivüle rről is sző lesz Genfben a népszövetségi tanács legközelebbi ülésén részt vevő külügyminiszterek között. Meg-lehet, hogy ismét szőnyegre kerül mnjd az °ngol leszerelési tervezet is, amely meghatározza az egyes államok haderőit és amelynek intézkedései helyettesítenék a versaillesi szerződés les.erelési szakaszait s ezzel egyszersmind elintéznék a német felfegyverkezés kérdését. ^°/[j * ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
