Napi Hírek, 1934. december/1

1934-12-15 [0336]

ü, . . 5 M n 5,° n, december 15. /Magyar Távirati J-roda/ A londoni büntetovirosag vád ala helyezte William Burgess nyugalmazott őrnagyot, a

( woolwiohi arzenál szakértőjét hivatalos titoktartás megszegése mia tt .Burgess, akinek feladata az ágyulövedékek repülési sebességének kiszámítása volt, az angol birodalmi vegyipari vállalatnak száz font fizetés elleneben olym iratokat szolgáltitott ki, amelvek háború eseten az ellenség számára nagyon fontosak lehetnek. A mai tárgyaláson kiderült, hogy a vegyipari vállalat a feadügyminisztrenum utasítására újsághirdetéssel csalta tőrbe és leplezte le Burgesst. Tó/RE v v • • i-u - *M ? § 9 a > deoember 15. /Magyar Távirati l

roáa/ A bonrtayi földrengésjelző íitézet készülékei erős földlökést jeleztek, a rengés fezfcte Tibet táján, Darjeelingtől háromszázhatvan kilcméterr nyíre északra lehetett. Tó/RE %á i § L o n d o n , december 15. /Magyar Távirati Iroda/ A maláriajárvány , amely Ceylon szigetén végigvonult, a legújabb jelentések szerint minden edoigi meretet meghalad. Különösen gyakoriak a halálesett a

. gyermekek között. A megbetegedések száma félmillió. Hatvanhét i faktorházban háromszáz járvány kórházban, és százhatvanhét szükségtornázban kizárólag m láriabet egeket ápolnak. Valamennyi kórház _ épülete előtt a betegek óiiási tömegei tolonganak és várnak bebotsátásra. ..-»-! * «*

::

^

korm

OT ?ddig száznegyvenezer rúpiát irányzott elő rendkívüli segély céljaira és ezekkivül gyógyszereket rizst, oukrot és teát osztott szet a lakosság között. Tó/RE r Újdelhi, december 15. /NTl/ Gaffar Abdul kánt, az indiai vörösingesmozgalom alapitóját, akit a határmenti tartományok Gandhiinak szoktak nevezni, keteyi fogházra ítéltek. ^ A hirós% egyik Bombayban mondott beszéde miatt ítélte el a kánt, mert a vörösingesek vezére rendkivül élesen támadta az angolindiai kormányt. Kijelentette többek között, hogy a kormány nem a lakosság védelme érdekében tartja fenn a rendőrséget, hanem.csak.azért, hogy a népnek kellemetlenkedjék és hamis vadakat koholjon. • r? Kö/Vi .' 0 § Keletv Gusztáv festőművész centenáriuma,, 1834-1934. Száz esztendeje annak, hogy Pozsonyban a tájfestészet nagymestere es a magyar művészetek úttörője Kelety Gusztáv megszületett* Kelety Gusztáv a tájfestészet világhírű mavesze. Szamos alkotása díszíti múzeumaink falait. Sok müve került a,külfőldJi^jgj^^iJ^' munkája van a királyi család, valamint külföldi műgyűjtők Mrtokában. J Kelety Gusztáv alapította meg 1871-oen a mai képzőművészeti főiskolát, amelynek 1902-ben bekövetkezett haláláig igazgatója volt. 0 alapította a Magyar Képzőművészek -gyesületet, az Iparművészek Muzeumot ís iskolát,, amely intézményeknek szinten igazgatói a, volt. Mint miikritikus biráló: igazságos, befolyásolhatatlan volt. engetege* dolgozott a szakirodalom terén, -unkáit ismerta k és értékel+^I külföldön is. Idehaza, fiatalon^ mar . « . 1867-oen a Kisfaludi/Társaság, majd 1878-ban a -agyar 'Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta. , , i »ÍJ. Számos magas bel- és külföldi kitüntetés tulajdonosa voet. Munkásságánál csak szerénysége veit nagyobb. Eletebon kitért minaenneniu ünnepeltltés elől. Lelkes harcosa volt a művészeknek. A Képzőművésze^ Egyesülete a Szépművészeti ífozeummal ka röltve 1935 ev folyamán centennarffi kiállítást rondáa ml ékére. /lffP17 /V4 " ' ORSZÁGOS tEVÉLTÁB