Napi Hírek, 1934. december/1
1934-12-09 [0336]
T § 5 o n fj december 9./Magyar Távirati Iroda/ Kánva Kálmán külügyminiszter ma délelőtt hosszabb tanácskozást folytatott Aloisi báróval. Később Politis tett látogatást a magyar külügyminiszternél. Délben a genfi magyar küldöttség Kánya Kálmán külügyminiszter elnökletével értekezletet tartott, amelyen behatóan megbeszélte a népszövetségi vita anyagát, Sza/Ba T . , ^ § G e n f, december 9./Magyar Távirati Iroda/ A kisantantra lesni to hatást tett az a nagy erkölcsi siker, amelyet Magyarország a népszövetségi tanács szombat délutáni tárgyalásán elért. Genfi körökben valószínűnek tart jak, hogy a kisantant igyekezni fog ozt a hatást ellensúlyozni, ami könnyen arra vezethet, hogy a tárgyalás mernehezül és elhúzódik. A kisantant idáig két ponton gáncsolta el az ügy .gyors és megnyugtató elintézésit, Először nem akarta elfogadni azt a javaslatot, ho.y a három nagyhatalom - Anjnia, Olaszország és Franciaország - részvételével hármas bizottságot küldjenek ki. Másodszer .me, hiusito tt a azt a gondolatot, amelyet Aloisi bárc olasz megbizott vetett fel a, rjegoldás ^rv&baiu loisi ugyanis azt ajánlotta szombaton, hogy a magyar kulójöttseg álljon el áz emlékirat benyújtásétól, ami lehetővé 'tenné, hogy az ügy<et gver s eöntéssel befejezzék és elkerüljék azt, hogya vita egyrészt szelesebb mederbe terelődjék, másrészt időtartamban is elhúzódjék, ami könnyen a helyzet kiéleződését vonhatja maga után. A magyar küldöttség a maga részéről kész volt ennek az óhajnak megfelelni, a kisantant azonban az elintézésnek ezt a módját - noha azt Laval is pártolta - elutasította és Titulescu feltétlenül ragaszkodott ahoz, hogy hozzászóljona vitához. Ennek következtében a vita hamaros bezárásának kilátásai lényegesen megromlottak és a megoldás eltolódott. cfz/Ba/L -o- § S z ó f i a, december 9. /Magyar Távirati Iroda/. Az Utro cimü lap a genfi vitával és különösön Boncs beszédével foglalkozva megjegyzi, hogy a náboru vége óta gyakran lehetett hallani ilyen nyilatkozatokat, do ezek a nyilatkozatok soha sem váltak az európai helyzet hasznára. A lap felemlíti, nogy Benes pár évvel ezelőtt hangoztatta már a kisebbségek oggycnlőeitésénok szükségességét de ez-a nyilatkozat som oldotta meg a kozén-és kclctüle/ó-pai kisebbségek ügyét. Az Utro véleménye szerint, amikor Benes azokról az erőkről beszé lt, amelyek meg á^rják akadályozni Európában an uj államok kifejlődését, bizonyára a kisebbségekre gondolt. & lap megjegyzi, hogy a középeuropai nemzőtök százados történelmi fejlődés során alakultak ki és nom a háború ut'n lett .. . ...... •• •'• magyar, cseh vagy román nemzet. Tehát amikor Benes a népek egyesüléséről beszél, ezalatt a győztes országok kisebbségeinok egyenlősítését érti és azt akarja, hogy a győztes államok szabadon vihessék végbe a kisebbségek áthaaonitását. De ez nem fog olyan könnyön menni, mert a kisantantállamok határain belül igen nagyszámú rcndkivül müfrelt kisebbség . él. Tizenöt év telt el a háború óta, do a kisebbségek beolvasztása az önkényes eszközök ellenére som mutatott fel eddig semmi eredményt, sőt ellenkezőleg a helyzet még rosszabb, mint előbb volt. Ilyen körülmények között nehéz a békét Jhelyroallitani. Az ^szakra alapított módszerek ideiglenesek és ez az ideiglenesség az orejo mindig e. háború utáni győztesnek-, Az igazi békét csak a problémák igazságos megoldása hozza meg, a fenyegetések pedig csak elégedetlenséget, bizalmatlanságot, izgalmat és még súlyos abtfogyvorkezésoket okoznak majd. a megállapítással A lap cikkét azzal/fejezi bo,AGcnfben elengedhetetlen, hogy más.hangot használjanak, mint amilyet Bonos alkalmaz, IhzgJ Sza/Sza"
