Napi Hírek, 1934. december/1

1934-12-08 [0336]

A § P á r i s, december 8./Magyar Távirati Iroda/ A francia lapok a magyar-jugoszláv " : ellentét genfi tárgyalásáról még a követ­leszőlc ót Í xj S3KÍ • A rétit Párisién Eckhardt beszédével foglalkozva megjegyzi, hogy a tanácsülésen kétkedő mosollyal fogadták azt a ki jelentési,'amely szerint a békét biztositó egyetlen politika a revizio politikája. Az Echo de Parisban Pertinax a vita végső eredményei elé j^g bizox>yos aggodalommal tekint. Kérdezi, hogy milyen" eredményt várhatunk a genfi vitától? Legfeljebb az adja meg a felejtet, hogy a jugoszláv nép neheztelése Magyarország erkölcsi eliteltetése következtében lecsilla­podik; ennél tdobét azonban nem lehet várni és az igazi megoldást más térim.a békebarát-hat almák összefogásában kell keresni. Kérdés azon­ban, hogy u í^D\£h\ey sikerül-e ezt az erkölcsi Ítéletet kimondatni, Per­tinax szerint ez igen kétséges. Az a forma, amely szerint "egyes ma­f yar hatóságok felelősségét^ megbélyegeznék, ma már nem kecsegtet si­errel. Ugy látszik; Laval nem tudta ehhez a formához Aloisi báró he­lyeslését megnyerni. Laval viszont sikertelenül próbálkozott más szö­veggel a kisantant előtt. A Journal örül annak, hogy a revizionizmus kérdését határozottan szőnyegre hozták. A revizionizmus csak a homályban veszélyes - iria 4e teljesen veszélytelenné válik, mihelyt a nagy nyilvánosság előtt tárgyaljuk aat'mejg. Minthogy az olaszok nem adhattak Magyarországnak ' más elégtételt, azért megengedték, hogy nagy beszédekhez folyamodjanak. A Petit Párisién szerint Eckhardt-beszédének bevezető részét Genfben általában nem találták helyénvalónak. Eckhardt megemlékezett ar­ról a méltatlankodásról, amellyel*Sándor király'meggyilkolásánakjfogadta, de elfeledkezett Barthou haláláról megemlékezni. Ecknardt nem válaszolt a kisantant vádjaira, hanem igyekezett szánalmat kelteni a tanácsban a Jugoszláviából kiutasított magyarok sorsa iránt. A tárgytól való el­térés kísérlete azonban nagyon is világos volt, úgyhogy Eckhardt beszé­dének ez a része a tanácstagokban igen kis hatást váltott ki. A Hátin szerint Eckhardt Tibor beszédének bevezető része, aiieiy a marseillei merényletekéi tette felháborodásról szólott, jó hatást vál­tott ki. De miért kellett Eckhardtnak a kiutasitott magyarok sorsára kitérni? Miért kellett a jugoszláv panaszt a Magyarország ellen irányuló állítólagos világpropagandával összefüggésbe hozni? Eckhardtnak az a mon­data, hogy "akiknek nincs hagyományuk, azok kénytelenek propagandához folyamodni" /kirítt # a genfi légkörből. A lap sajnálkozik azon, hogy a vita a felelősség kérdéséről politikai kérdésekre tért át. Jilég volt látni a kisantantmegbizottak arckifejezését, hogy megérthessük, milyen méltatlankodást váltott ki belőlük Eckhardt okfejtése. A nagyhatalmak megbizottainak magatartását a lap tudósítója a következőképen irja le: Laval Briand hajdani magatartását utánozva, cigarettafüstbe burkolózva, félig lehunyt szemmel hallgatta Eckhardt beszédét. Eden fő­pecsétőr székében* hátradőlve a mennyezetet vizsgáltatta. Aloisi'bárd idegesen jegyzett, Litvinov azonban/ugy látszik^ jól szórakozott. A na^hatalmak képviselői alapjában véve meglehetős meglepetéssel hall­t tták Eckhardt beszédét, -miután előzőleg annyi erőfeszítést fejhettek , a mérséklést illetőleg. ^ r 4 v.

Next

/
Thumbnails
Contents