Napi Hírek, 1934. november/2

1934-11-27 [0335]

0 {Stockholm, november S7./Ífcgyr,r Távirati Iroda/ A Svenska Dagbladed vezórdkkében megállapítja, hogy Jugoszlávia és a kisantant genfi lépésével határozottan veszélyezteti Euícpa békéjét. A lap igy folytatja: Az emigrációk a jugoszláv politikai parancsuralom édes gyermekei. Most figyelmeztetést kaptunk arra, milyen, veszélyes követ­kezményekkel járt ez a rendszer. A politikai emigráció soraiban a d.olog természetéből kifolyólag erkölcsi és nemzeti szempontból nagyon is kü­lönböző elemek foglalnak helyet; A tulajdonképeni politikai amigránsok­kal, akik összeütközésbe kerültek hazájuk kormányával, összekeverednek azok a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó . emberek, akiknek élete hazájukban tarthatatlanná valt. Erkölcsi szempontból kifogástalan száműzöttek keverednek össze terroristákkal és bűnözőkkel. Ezért az' ilyen kényszervendégek ma súlyosabb gondot okoznak egyes államoknak, mint azelőtt. Nagyon nehéz határvonalat vonni a nemzetközileg meg­engedett összejövetelek és az úgynevezett üssaeesküvés között. A ju­goszláv jegyzék az utóbbira céloz. A lap idézi a Times egyik •vezér­cikkének azt a megállapítását, hogy Jugoszlávia azzal támaszthatná alá legjobban a neoszövetség előtt a politikai gyilkosságok ellen el­foglalt álláspontját, ha eltávolitaná azt az emléktáblát, amelyet Szórajevoban emeltek annak a gyilkosnak az emlékére, akinek bűncse­lekménye a világháborút felidézte. Az a jugoszláv kormányzat,- folytatja a Svenska Dagbla­ded vezércikke - amely''most Magyarországot és annak kormányát vádolja$ a nagy szerb nemzeti diktatúra Képviselő'jc. Sok szerb szemében folsza_ baditó tett veit Priná p gyilkossága. Ez volt a jeladás Szerbia fel­szabadítására. Ez a felfogás jutott kifejezésre a Ferenc Ferdinán trón­örökös gyilkosának emelt emlékmű ünnepélyes leleplezésekor.­Alig husz éve történt Szerbia fel szabadi tása. A marseillei királygyilkos most" emlékeztetheti Szerbiát arra, milyen érzelmeket ébresz­tett a horvát népben a szerbek uralma. Erről persze egy szót sem szél a jugoszláv jegyzek. A cikkiró kifejti, hogy a jugoszláv jegyzék felett'isi meginduló vita nen áll majd meg Magyarországnál és a marseillei eset­nél, hanem sokkal messzebbre tekint majd vissza, hiszen más országok­ban is voltak horvát emigránsok és más országban is követtek el poli­tikai gyilkosságot nemcsak horvátok, hanem másjaemzetiségüek is." A cikk végül megállapítja, hogy az egyes nemzetiségi kisebbségek igen értékes elemek, de é]5en ezert"tiszteletben kell tartani azok 1 ősi, nemzeti Kultúráját, AZ emberiség romlására .van minden,ezzel ellentétes törekvés. Ezt bizonyitja a genfi vádirat nemcsak azzal, amit mond, hanem méginkább a it elhallgat. Kö/Vi - - ­0 § S t o c k h o 1 m. november 27./flagyar Távirati Iroda/ A vasárnap reggeli svéd lapok fel minő cioekben emeljak ki, hogy Olasz­ország erélyesen és hatásosan védelmébe veszi Magyarországot Genfben. Alt-.laban a jugoszláv jegyzék kihivó hangja igen 'rossz benyomást kel­tett a svéd közvéleményben. Olyan hangok is hallatszanak, nogy a belgrádi kormány gyávaságból nem merte megnevezni azt a többi államot, ahol szin­tén tartózkodnak horvát emigránsok. W hi- °

Next

/
Thumbnails
Contents