Napi Hírek, 1934. november/2

1934-11-24 [0335]

0 §Rómából jelentik: A minap fejeződött be a nemzetközi egyházjogi értekezlet ,amelyen a magyar kiküldöttek igen jelentős szerepet játszottak. Az értekezlet első célja a Jusztiniánus császár rendeletére végrehajtott római jogi kodifikació 1400 éves és a K.Gergely-féle egyházjogi kodifikáciő 700 éves évfordulójának megünneplése volt, Feladatai között szerepelt ezenkivül az '._ " \ egyházi és világi jog összefüggéseinek;érintkezési pontjainak és egyeztetési lehetősségeinek tisztázása is. Valójában azonban az értekezlet jelentősége túlnőtt a kitűzött célokon és bizonyságává lőtt annak a nagy átalakító és kiegyenlítő hatásnak,amelyet a katolikus egyház jogrendszere a világi jogokra 2000 év óta gyakorol és amellyel az egyház egyúttal • úttörőjévé vált az emberi művelődésnek és együttérzésnek is."A müveit nemzetek legtöbbje kiküldötte képviselőit az értekezletre-összesen 42 nemzőt kiküldöttei gyűltek össze. ... A számottevő európai államokon kívül képviseltették magukat az iSgyesult Államok,Kanada,India és Japán is. Az értekezleten a külföldi tudományos élőt legismertebb képviselői vettok részt, igy például Collínét párisi,Gradonwitz borlini,Riccobono romai, Jacob oxfordi egyetemi tanár,Wongor'a müncheni tudományos akadémia elnöke, Calisso az olasz államtanács elnöke.továbbá a vatikán világhírű kiválósáf

ai,igy elsősorban az értekezlet befejezését követő napc*ft váratlanul clinyt Gasparri biboros. Az értekezlet munkájában kiküldöttei utján Magyarország is tevékeny részt vett,sőt az ország nemzetközi súlyát lényegesen meghaladó előkelő szerepéhez jutott*. Ez elsősorban Seródi Jusztinián biboros hercegprímásnak az érdeme,akinek nemcsak az -rtekozlct előkészítésében és i' rányitásában jutott vezető szerep, hanem az egyik ülésen IK.Gergely rendelkezéseinek és az uj egyházjogi ' "* törvénykönyvünk az összefüggéseiről tartott magasszinvonalu és nagy^ ^otszést aratott előadást. i- ..Végül a • \ ^ Szent Atya előtt a vatikánban" tartott ünnepélyes záróülésén is Serédi Jusztinián dr-nak jutott az a megtiszteltetés'., hogy a világértckozlot lefolyásáról és eredményeiről beszámoljon a pápának ós . ' ' J : l. í eléje terjessze az értekezlet javaslatait. Ennek a beszámolónak különösen kiemelkedő mozzanata volt ' annak hangsúlyozása, hogy az államok nemzetközi életében béke és egyetértés csak akkor lehetséges, ha az erkölcsi törvények érvényesülését és az igazságosság elvét biztosítják a nemzetközimjogban is. Magyarország biboros hercegprímásának szerepét célszerűen egészítette ki a többi magyar kiküldött részvétele, Igy LAV. j**** Stolpa miniszteri tanácsos, a magyar igazságügyminiszter kiküldöttje az egyházjog és a magyar magánjog ezereves összefüggéseit tárta fel s ezek sorén rámutatott Szent Istvánnak egyes idevágó és ma is élő törvényeire, a szóban lévő kapcsolatoknak további jogfejlődésünkben kimutatható és régi irodalmunkban is bőségesen méltatott következményeire, valamint a m.kir. Ouria mai Ítélkezésében is mutatkozó hatásaira. Angyal Pál dr. budapesti egyetemi tanár előadásában rámufcáéott arra, hogy a mai erkölcsi vlágválság megoldása s az emberiség ...i&jxXz\áii társadalmi újjászületése csak az evangélium elvei szerint s ' a Rerum novarum és a Quadragésimo anno enciklikák szellemében lehetséges, Sipos István, a gécsi hittudományi szeminárium rektora ' árpádházi királyainknak a papi nótlenségrél szóló törvényeit ismertette, az egyházjog hatását mutató elveikkel

t amelynek ismeretét a bolognai egyetemet látogató magyar jogtanuló ifjúság nálunk már akkor elterjesztette. Óriás Nándor egri joglyceumi tanár a iustinianusi jog szabadságeszméjéről tartott szép előadást, Tó/Be/Tó /Folytatása következik/