Napi Hírek, 1934. november/2

1934-11-18 [0335]

0 Bécs, november 18. /Magy ar Jávirati Ireda./Schuschnigg osztrák szövetségi kancellár a Reichspost romai nudosit éj a előtt haa goztatta, hogy Rómában felülmúlhatatlan szívélyessé ggel fogadták. Ez a szívélyesség jellemezte a szombat oh folytatott megbeszéléseket is. . Ffe*4m>~ A kancellár ezután így folytatta: Olaszországhoz és Magyarországhoz való gazdasági viszonyunk kialakítása az európai újjáépítés munkájának folyamatába uj aprkötó elaneT- hozott. Sajnálatos dolog, hogy imitt-amott bizalmatlanság nyilvánul meg a. három állam gazdasági és közművelődési közeledésével szemben, sőt ezt a bizalmatlanságot szándékosan terveink egészon hamis megítélésére, sőt meggyanúsít ás ára élezik ki. Azonban ezekot a kísérleteket, hogy a _ .Ytennészetes fej lődését bénítsák vagy éppen megakadályozzak, kilátástalanoknak látom, mert életszükségletünket es ebből adód** politikánkat az egész világ könny® ellenőrizheti. S&*&&k* Az osztrák kormány ck minden nemzetközi tanácskozáson és tárgyaláson fáradhatatlanul hangoztatták

4- ... gazdasági területünk kibővítésének szükségességét. Etekintétben elsősorbán Magyarország jött számításba és ez teljesen érthető. Mindkét országnak, Magyarországnak es Ausztriának, szüksége van a kölcsönös gazdasági kiegyenlitésro és a kölcsönös gazdasági kiegészítésre. A háború végéig mindkét állam gazdaságát ezerféle szál fötötto szorosan össZQ,de ép ilyen sok és jelentős a két ország részérő a közművelődés terén való kapcsolat. Az álta.ános gazdasági válság nyomása alatt Magyarország és Ausztria annyival is inkább tudatára jutott kölcsönös gazdasági és közművelődési sors közössé gének, mert nem áll fenn közöttük semmiféle politikai ellentét. A kölcsönös megértésre irányuló akarat annál határozottabbá! alakul ki, minthogy mindkét állam, amely xiimagában . véwe is fontos tényezője annak, hogy hogyan alakulnak ki a dolgok a "unamedencében,egyesülve "\n azonos vonalon halad és nyomatékosan tudja befolyásolni azt, hogy Közópeurópábai és a Dunamedencében a viszonyok a békés kibontakozás irányában fejlődj éneke A Magyarország és Ausztria közötti gazdasági közeledés a stresai értekezlet eredményeível kapcso latban előkészítette a talajt a római hármas egyezmény megkötésére. Ez az egyezmény számot vet Magyatrország és Ausztria gazdasági és"közművelődési szükségleteivel. * Nem irányul narmadik hatalmak ollen, hanan az az akarat vezérli, hogy a Dunamedencei s "özépeurópa valanennyi népe számára ismét helyreállítsa az életbevágóan fontcs ^kapcsolatokat és ezzel megszüntesse az e terület <n különösen eles gazdasági válság legfőbb okait. Az olasz kormány elnöke éleslátásával nemcsak a dunai, kérdés magvát fegta meg, hanem határozottan megragadta a kezdeményei ést abban az irányban is, hogy a hármas egyezményben preferenciális egyezmények alapján megteremtse Középeurópábaa ás a Dunamedencében a gazdasági, politika újjászervezésének alapjait. Ezzel nemcsak a mijszükségleteink iránt tanúsított előzékenységet, hanem megmutatta az utat Európa taloraállitásához is. Európának bekére van szüksége. Igazi béke azonban csak akkor ebetséges, ha a kereskedelmi viszonyok megfelelő uj refitdezése utján számot 6_ vetnek az európai népek sorsközösségével és ezzel megújítják az európai művelődés alapjait is. Ez az értelme az 01aszország,Ausztria és Magyarország között létrejött hármas egyezménynek,amelyfbár nem jelent semmiféle politkiai hatalmi kombinációt és igy nincs bármely nemzetet kizáró jelieger ciurópai jelentőséget kap. Bemcsak annak lehetőséget nyitja meg,hogy a Duna nontén. abbén az Európa nyugalma és fejlődése szempontjából fontos területen konszolidálódjanak a viszonyok a békés együttélés és közös alkotás értelmében, hanem . kiindulópontja lehet Európa gazdasági és művelődési újjászületésének. Nézetetd szerint nincs olyaa politikai elgondolás, amelyet melléje lehetne rendelni az oly békére irányuló általános szükségnek,amely Európa népainok gazdasági és kulturális kapcsolatán alapszik./Folyt.köv./ Sza/E