Napi Hírek, 1934. november/1

1934-11-10 [0334]

rr § .L o n d ó n, november 10; /Havas/Breguet a hirneves francia repülőgép-ós léghaj ó-szer te ztő Londonban a Királyi Léghajózási Társaságban tartott előadásában kifejtette, hogy a szállté repülőgépen sebességét a motorok fogyasztásának csökkentesével lehet fokozni, nem pedig azzal, hogy nagyobb magasságokban repülnek. Szükséges, hogy a repülőgép könnyüségére való törekvés ne veszélyeztesse a gép biztonságát a leszálláskor. A gép biztonsága egyre nagyobb mértékben iügg a repülőgép fékezhetőségétől mégpedig mind a levegőben mind a talajon. Nem jár haszonnal, hogy a repülőgépek 8.000 méteres magasság felé emelkedtek: ugyan-olyan sebességeket érnek el 4-5000 méter magasban is. A jövő a nehéz olajakkal dolgozó motoroké. El fog jönni az a nap, amikor 30 százalékkal lehet csökkenteni a motorok Üzemanyag-fogyasztását s ezzel egycsapásra megnövekedik a kereskedelmi repülőgépek sebessége, a hasznos terhelés és a leszáilás nélkül megtehető ut./FTl/ M § R ó m a november 10./Magyar Távirati Iroda/ A Stampa hosszú cikkben foglal állást Jugoszláviának Magyarország ellen intézett t ám ad á s á váL s zemb en. A cikk '. megállapítja, hogy ha mindazt összefoglalnék, amit a jugoszláv sajtó Magyarország ellen az utóbbi időben elkövetett, ez a legszebb

/» . aatot^- v

°l

na mindannak, ami megakadályozza a népek egymáshoz való / példája / közeledését. Magyarország igen gyakran a bűnbak szerepét játssza,"Tgy most például Jugoszlávia közhangulata igen élénken felzúdult a francia rendőrség ellen és ezt a felzúdulást le kellett vezetni. Franciaország ellen pedig lehetetlen volt hadjáratot inditani, Igv azután Magyarországot áraszjbtták el rágalmakkal. A lap a Pravda egyik cikkére utalva megállapítja, hogy ha Ferenc Ferdinánd meggyilkolásáért Szerbiát kizárták volna a népek közösségéből, mint ahogy Szerbia most Magyarországgá 1 akart eljárni, akkor Európa egészen bizonyosan nem követre volna el azt a tévedést, hogy Szerbiát támogassa Ausz triá-Magyarországgal szemben való véde'ezésében és még kevésbé engedte volna meg a kis Szerbiának, hogy a nagy és eres Jugoszláviává váljék. Valamikor lehetőnek tartották Magyarországnak Jugoszlá* viához való közeledését annak ellenére, hogy tagja a kisantantnak. A Stampa felsorolja ennek az elgondolásnak különböző okait, például azt, hogy Szerbia a legkisebb területet vette el Magyarországtól stb. Jugoszlávia azonban soha nem igyekezett a magyar kisebbséget jobban kezelni, mint a csehek vagy románok. Hogy eltekintsünk a politikai jogoktól - irja a Stampa eleg arra utalni, amit Belgrád közművelődési téren tesz Magyarország ellen. - Itt felsorolja a tanitók elbocsátását, a magyar újságok es könyvek kitiltását, és a magyarok más természetű kulturális zaklatását. Megállapítja a lap azt is, hogy 1926-ban a mohácsiC*". ' . " . ....... 1 - ajánlóttaK Jugoszláviának a közeledést, de Jugoszlávia erre"nem volt hajlandó és ezért a szerb-magyar közeledés eszméje azóta már megszűnt. Már akkor valószínűtlennek látszott a két ország közeledése, amikor Jugoszlávia olyan politikai akcióban vett részt, amelynek egyetlen komoly létalapja a magyargyülölet volt és amikor már se mii féle hamisság nem lett volna elegendő ahhoz,, hogy Belgrád és Badanest között bizalmat teremtsen az esetleges közeledésre. /...Ti/ | eÁaAi, ' H(K>.U^'^<Í^