Napi Hírek, 1934. október/2

1934-10-29 [0333]

• W Berlin, oktdber 29. /NTl/ A külügyi hivatalban Itótfőn aláirtak azt a német-dán megegyezést, amely bizonyos könnyítéseket tartalmaz a határforgalomban. Az egyezmény ai. '""'IS^ÉW^ ki^cs^rélése után egy hónappal lép életbe, fmlj (^^őtJj ' L § L o n d o n, oktdber 29. Aíagyar Távirati Iroda/ Abbdl az alkalomból, hogy a parlament holnap újból összeül, a nemzeti'munkáspárt MacDonald miniszterelnök tiszteletére villás reggelit adott, ameton résztvett a kormány valamennyi tagja és sok kormány támogató képviselő. MacDonald miniszterelnök hosszabb beszédében erélyesen visszautasította a katonaság körében űzött lázítás szigorúbb büntetéséről szóló novella ellen intézett pacifista támadásokat. - A szabadság tántoríthatatlan híve maradtam, amelynek védelmében állítólag túlléptem a törvények határait is, de szükség esetén ismét igy fogok cselekedni - így kiáltott fel a miniszterelnök -, a lazításról szó^o novella azonban nem fosztja meg a polgárságot szabadságától. Akik annyira féltik a szabadságot, ne felejtsek el, hogy most épen az a kötelességünk, hogy a többi nemzet példáját követve, megvédjük szabadságunkat azok ellen, akik a szabadsággal visszaélve tárnának szabadságunkra, /Lelkes éljenzés/, A továbbikkban hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a kormány egyik fő nehézsége különösen külpolitikai téren az ellenzék partoskodó bírálata volt, ami gyakran elgáncsolta Simon külügyminiszter legé szszerübb genfi kísérleteit, - Az ország a mai nehéz-időkben nem térhet vissza a pártoskodó politikához - mondotta MacDonald. Ha ezeket a pacifista ábrázattal mondott bírálatokat és tanácsokat követtük volna, akkor Anglia hat hónapon belül menthetetlenül háborúba keveredett volna.Majd ha gyakorlati külpolitikai elgondolásaink megtermettek gyümölcsüket, - legyen akár egy brutális gyilkosság által teremtett helyzetről, akár bizonyos külföldi nemzetek közötti megegyezés nehézségeiről szó, - akkor fogasak kiderülni, hogy az angol nemzeti kormánynak az az e^yik legfontosabb érdeme, hogy aikarült megóvnia a békét. Minden erőknket megfeszítve, ezentúl is éjjelnappal a béke megóvásán fogunk dolgozni. A béke eszméjének megvalósításához fpként az ifjabb nemzedék támogatását kérjük. Nem elég a na,^y halottakat sirjuk megkoszorúzásával ünnepelni, hanem fogadjuk meg, hogy megvalósítjuk azokat az eszméket, amelyeket félig készen hagytak°reánS, s megoldjuk azokat a kérdéseket, amelyei© t ők nem oldhattak meg. MacDonald végül kijelentette, hogy az osztályharc eszméje, amiről ma is olyan sokat hallani, az ördög szülötte. Stanley Baldvin a titkos tanács elnöke, beszédében kijelentette, hogy borzalommal tölti el az a gondolat, mi történnék, ha a mostsni európai viszonyok között Angliának gyenge kormánya volna. - A háború bofeieztévei kiderült - mondotta - hogy a civilizáció csak nagyon vékony rétegeken nyugszik-* Eyes országikban ez a réteg már beszakadt és nem tudjuk, hogy mikor szakad be más országokban. Ma Európa három legnagyobb nemzete kizárólag egyetlen ember szaaáhak ' engedelmeskedik bel- es külügyekben egyaránt. Amig ez az állapot tart, addig az illető országok helyzete külhatalmakkal való viszonylataikban kivételesen erős lesz. Ezzel szemben nagyon kevés országról lehet elmondani, hogy erős demokrata kormányuk van, mint Angliának /Lelkes éljenzés/ és nagyon fontos Anglia és az egész világ érdekeire nézve, hogy továbbra is összetartunk, mint ahogy három éven át összetartottunk. Sir John Simon külügyminiszter rövid beszédében hang) ztatta, hogy nemzeti és nemzetközi érdekek egyaránt a nemzeti együttműködést köve telik, Angi iában. - Aki az angol külügyi hivatal ablakaiból nézi a világot — mondóttana külügyminiszter - látja, hogy mily nagy becsülete van Angliának az egész világ előtt, A háború következtében az összes nemzetek ' bizonyos nemzeti összpontosításra kényszerültek, amit kétféle módon lehet megvalósitani./Polyt.köv./Tó/Vi