Napi Hírek, 1934. október/2
1934-10-29 [0333]
0 § A n k a r a , oktobtr 29» A török közgazdaságügyi minisztérium részletes kimutatást tott közzé a török bányászat fejlődéséről. A jelentésből kitűnik, hogyamig 1928 és 1932 között a bány ászat/ világszerte Lényegesen megcsappant, addig a török ! bányák évi / jövedelmezőség e/ jövedelme változatlanul ugyanazon a szinvonalon / 15 millió török iont/ maradt, ami onnan van, hogy a kérdéses időszakban a török szénbányák nagy fejlődésen mentek keresztül. A kimutatás közzétételével kapcsolatban Celal bey közgazdaságügyi miniszter kiemelte, hogy legközelebb uj banyatörvényt terjeszt elő, amely az eddigi törvény tökéletlenségeinek kiküszöbölésével véget vet annak a visszás állapotnak, hogy a török föld kincseit idáig tul yomó részben idegen kalandorok aknázták ki a közérdek rovására. A minisztérium megbízásiból nemrégiben földtani kutatások indultak meg az ország .délkeleti kerületeiben, ahol kőolajat keresnek. Granik bécsi egyetemi tanár, aki a kormány felkérésére jelenleg Törökországban időzik és szaktanácsokkal szolgál bizonyos iparok fejlesztési lehetőségei tekintetében, szintén megerősítette, hogy az illető vidékeken a kutató fúrások eredményre számithatnak. /MTI/ Té/Té 0 § V a r s ó , október 29. /Lengyel Távirati Iroda/ A longyol kohók nemrégiben/nagyobb megrendelést kaptak p. szovjettői. A; korábbi megpendelóssel együtt /ujabb/ a lengyel kohók összesen 35.0ÖQ/hengerelt ós 15.000 tonna csöves acoií szállítanak a szovjetnek. Ennek / tonna/ ellenében a lengyel kohók Szovjet-Oroszországban megfelelő mennyiségű vas ásványt vásárolnak. /MTI/ ' Té/Té 0 § S z ó f i a , október 29. /Magyar Távirati Iroda/ A szófiai sajtó teljes tárgy ilagossággal foglalkozik a legutóbbi varsói tanácskozásokkal. G-henov egyetemi tanár az Utro hasábjain hosszabb cikkben taglalja azokat a kapcsolatokat, amelyek Lengyelország ós Magyarország között a múltban fennállottak és ma újból felelevenednek. A cikk utal arra, hogy a magyar miniszterelnök varsói látogatását bizonyos külföldi lapok elégedetlenséggel és # megrovással fogadták, ami akkor sem szűnt meg, amikor mind magyar, mind pedig lengyel .' ' részről hivatalosan meg áll api tották, hogy a látogatásnak nem volt közvetlen politikai célja ós nem vonja maga után politikai szerződős megkötését. Ez önmagában is mutatja - teszi hozzá a cikkíró hogy Európában mennyire elhatalmasodott a gyanakvás és a bizalmatlanság. Parisban és a kisantant szókvarosaiban megszokták, hogy mindaz, ami nemzetközi téren történik, az ő ellenőrzésük alatt álljon. Minden független lépési - bármely államtol eredjen is - nyomban békerontásnak:,-' sót kihívásnak minősítenek. Ez a beteges gondolkodás/a háború után fejlődött ki , arra vall, hogy az európai államok, de főleg /.amely/ a győztes orszok különös lelki állapotban varnak és maguk körül mindenütt csak összeesküv seket s háborús előkiszületeket látnak. Kétségtelen azonban, hogy valamerryi államnak nemesupán joga, de kötelessége is, hogy tisztázza közeli és távoli szomszédjaihoz való viszonyát és baráti kapcsolatokat építsen ki. Ka cz a tétel igaz - mii tahogy kétségtelenül igaz - akkor miért van az, hogy egyes államok, ak szabad egymáshoz közeledni, másoknak azonban ezt meg akarjak tiltani? Miért van az, hogy a kisantantnak és a balkán egvetértés államainak megengedik, hogy összefogjanak, sőt hogy diktálni igyekezzenek Közép* és Délkelet-Európában a politikai kapcsolatokat, ellenben Magyarországtól és Lengyelországtól el akarják vitatni a jogot, hogy egymással normális baráti es jószomszédi viszonyra lépjenek? Magyarországot azzal vádolják 7 folytatja a cikk * hogy a revizió zászlaját lobogtatja és hogy meg akarj a .dönteni a békeszerződéseket, amelyeken Európa mostani rendje nyugszik. /Polyt.köv*/
