Napi Hírek, 1934. október/2

1934-10-26 [0333]

/L/ § L o n d o n.október 26. /Magyar Távirati Iroda./ Ward Prioe a Daily Maiinak Sucapestről küldött hosszabb jelentésében kifejti, hogy Németország fokozott megerősödése szemmelláthatólag komoly hatást gyakorol középeurópai szomszédaira, akik kezdik érezni a rájuk nehezedő nyomást és biztositani akarják helyzetüket. A legfeltűnőbb lépés a kisantant növelését célzó kisérlet lesz. A román, görög és török külügyminiszterek kedden fontos tanácskozást tartanak Anferában. - Midőn Belgrádban megkérdeztem Titulescut,a kisantantértekezlet elnökét - irja Ward Price - mi a különbség a kisantant és a balkáni csoport között, Titulescu igy felelt: - Mindakettő egy és ugyanaz. A kisantant terjeszkedni akar - igy folytatja a cikk. Eddig csakRomániából. Csehországból és Jugoszláviából állott, amely államok a Magyarországtól szerzett területnyereségeiket akarták megvédeni. Franciaország, amely ugyancsak ellenzi a békemódositást, állandóan segitette, buzdította és felfegyverezte ezeket az államokat. Amig ellenfelük csak a nyolcmillió lakosú Csonka ma gyár ország volt, addig a negyvenhatmillió lakosú kisantant biztonságban érezte magát, Németország megerősödése azonban kezdi veszélyeztetni a kisantantállamok lelki nyugalmát. Néne tország, ha egyesül Ausztriával, Jugoszlávia közvetlen szomszédja lenne és kétől dalról venné körül Csehországot. Ezért most a kisantant Törökországot, Görögországit ás Bulgáriát is be akarja vonni a táborba. Meglehet, hogy Bulgária bizonyos területek visszaadásét követeli ajáneékul a belé esért. Ezzel kapcsolatban Titulescu a következüket mondotta: - Nem fontos, hogy Bulgária csatlakozik-e vagy sem. Mi ugy bánunk vele, mintha hczzánk tartoznék. ' ' l^^^m Még az is meglehet, hogy a kisantant a veszély hatása alatt Magyarország iránt is barátságosabbnak mutatkozik. Ebben a tekintetben litulescu igy nyilatkozott hétfőn Bukarestben: - Magyarország területek visszaadását követeli. Ez lehetetlenség, egyetlen elo román államférfiú sem volna biztonságban, ha ehez hozzájárulna^. Minden határ átok és minden határ körül elégedetlenség van. hzert azt mondom: Tegyük közös határainkat szellemiekké. Kössünk olyan szoros gazdasági egyezményt, amely a magyar-román határt a jövőben pusztán névleges határrá tenné. Ez a javaslat termesze tesen Romániát jelenlegi területeinek háborítatlan birtokában hagyná - igy folytatja a c ikk.Buda pesten nem mutatnak semmiféle hajlandóságot aziránt, hogy a határok szellemiesiteséhez hozzájáruljanak. A magyarok nyiltan kételkednek Románia jóhiszeműségében a javaslat végrehajtása tekintetében. A magyar közéleti szereplők es diplomaták azt mondják, hogy Románia, amely' olyan sokmillió magyart hajtott uralma alá. előbb bizonyitsa be a békeszerződések iránti tiszteletét, mielőtt uj egyezményt javasol, Szüntesse^be a magyar iskolák bezárását, amelyhez az elcsatolt területen 1 kc magyar kisebbségnek joga von, szüntesse be a magyar nemzetiségű alkalmazottak elbocsátásat és ne toloncoljon el > magyar családokat Románia távoleső részeibe os^k azért, mert gyermekeik nz utcán magyarul mertek beszélni. Hozzáteszi végül a cikk, hogy Magyarország nem akar Németország érdekköréhez csatlakozni. A magyar nemzeti szellem büszkesége nem nyugodhatnék bele abba, hogy Magvarország a megnagjobbitott nemet állam függeléke legyen. Gömbös Gyula miniszterelnök erőteljes vezetése alatt Magyarország leküzdi a gazdasági nehézségeket. Kereskedelmi helyzete ujabban javult és rendithetetlenül ragaszkodik ahoz a tizennegyeves törhetetlen meggyőződéséhez, hogy 3ürópa«5igazság kövei,: lmenyeként és a jövő béke érdekében is mél'Mnvosan módosítani fogja azokat a határokat, amelyeket a trianoni szerződés alkotóinak elmarna r kod ott sága és ostobasága Magyarországra kény szeri tett. ORSZÁGOS LEVÉLTAR 10/ L K szekció