Napi Hírek, 1934. október/2
1934-10-19 [0333]
/%/ § L o n d o n,október 19. . Az Everyuaru heti folyóirat "Jugoszlávia barátai" alairá^u nyi lt le ve le közöl, amely a többi között igy^szól: —Minden jó-gondolkodásu ember sulyosan,jnegbotránkozott, amidon leleplezték Szarajevó egyik utcáján azt az emléktáblát, amely brutálisan jelzi, hogy: "Ezen a ponton sütötte el.Princip azt a lövést, amely meghozta szabadságunkat!" Kalemen, nyilván látva a gyilkoságnak ezt a dicsőítését; egészen t ermészetesen azt gondolhatta, hogy ha szakid volt agyonlőni egy főherceget a szerbek felszaba ditása végett, akkor nem lehet semmi ro<}sz abban sem, ha vsl^ki a királyt lövi agyon a horvátok felszabadításáért. Belgrád urai mutassák meg a világnak, hogy eze^ntul üldözni fogják Jugoszláviában a gyilkosságot és tegyek. „ el A Ferenc Ferdinánd főhercegbes felesége tragikus halálát a^görökitő táblát. Ez ez egyszerű keresztényi;.cselekedet megszüntetné a délszláv királyságban a * . gyűlölséget. (MTA Tó/L J :: B e r 1 i n, október 19. /Magyar Távirati Iroca./ Gömbös miniszterelnöknek az a nyilatkozata, amelyet Varsóba való elutazása előtt tett a sajtó számára, a német sajtóban nagy figyelmet keltett. Valamennyi késő-esti lap közli a nyilatkozat teljes tartalmát, mégpedig nagyrészt vezető helyen. A Berliner Börsenzeitung a miniszterelnök nyilatkozatát ily cim alatt közli: A rágalomhadjárat tárgytalan. A lapok részletesen ismertetik a lengyel sajtónak a magyar miniszterelnököt üdvözlő barátságosjhangu cikkeit isi A "Der Deutsche" Gömbös iGyula miniszterelnök varsói útjáról ezeket irja: Álmagyar politika vonalában e látogatás különös jelentőségű, Mindene Ke 16t t miutá^n a lengyel politika messzemenően emancipálta magáig Versailles által teremtett eur^bai politikai viszonyok változathatatla ndéqán a K tételétől és nem késlekedik elvileg elismerni a revizitf/ a magyar államvezetés alapelve szükségesvoltát, lehetőségek adódnak oly együttműködésre, amely a kisantant köreiben máris élénk nyugtalanságot faltott ki} itülönösen Prágában, amelynek kapcsolatai Varsóhoz az utóbbi év folyamán drzékenyen elhidegültek, rnövekvő agsodalommá 1/HaSriE/a magyer-lengyel közeledést. Ebben a francia politákk^fénffizer követőimk #lvi elzárkózása és benső bizonytalansága nyilvánul meg minden olyan megmozdulással és törekvései szemben, amelynek az a célja hogy uj Európát teremtsenek az egyes népek közti igazi megértés szellemében* A varsói megbeszéléseket pedig ez a szellem fogja irányítani Az "Angriff" budapesti tudósitója a magyar miniszterelnök varsói látogatásiról a többi k§z9tt ezeket irja: A lengyel külpolitika önállósága . aut ismlt kifejijezásre abba/),,hogy mér nem habozik fo*; gadni oly ország miniszterelnpkének látogatását^ amely a revíziót irta zászlajára, ü tudósító ugy véli, -fogy a varsói megbeszélésekjelentős részét az a t.ölfekvéa fogja be tölte ni, hogy a római jegyzőkönyveket ^Lengyelországgá;, kibővítsék. Minthogy a magyar miniszterelnök program nélkül utazik ,jVarst7ba, az eredmény lényegében demonstratív nyilvánítása lesz a lengyel-nagyar háratságnak. Politikai ellentétek a két nemzet között, nincsenek, ellenkezőleg mindkét , G részen meg van az^óhajtás a közös határ iránt t ami azt \+}~ je jnti, hogy a Tótföld visszaadására irányuló magyar követelés teljesedik: AJ3eutsche Allgemeine Zeitung "Hárma s szövetségi álmok" cimü cikkében állástjfoglal ama kísérlet ellen, hogr Franciaország. Olaszország és a kisantant mint harmadik nagyhatalom között antantot létesítsenek. Pertinaxnak Magyarország elleni legutóbbi támdásával kapesolatosan 9 Deutsche Allgemeine Zeitung főszerkesztője^ töwi között ezeket irja: Benesnek nyilván sikerült a francia sajtó egy részét ugy befolyásolni, hogy a világ a cseh kívánságokat inkább Parisból ismeri meg, mint Prágából, Az Echo de Parisnak Magyarország elleni mértéktelen támadása i például szolgálnak arra, hogy mennyire előtérbe nyomulnak a francia szövetségesek különércekei. Ugyanis, ha az Echoi de ^aris "Magyaror<*zág"-ot mond, akkor Németországot ért a lattá./MTI./ c/í.
