Napi Hírek, 1934. október/1
1934-10-14 [0332]
f A pécsi egyetemi ünnepség folytatása/ A rektor beszéde után Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter az elhangzott üdvözlésekre a következő beszéddel válaszolt: - Az itt elhangzott elismerés nem egészen illet meg engem, do el kell fogadnom azt, ami annak a miniszternek szól, aki a i'art pour . I'art takarékosság elve.', az úgynevezett állami racionalizmus tisztán pénzügyi szempontból felfogott elve helyett a kulturális szükséglet elvét ismételten kifejezésre juttatta. Nem sikerült a magyar kultúrát megmentenem, de talán sikerül átmentenem egy jobb időre, amikor majd ismét lesz alkotásra tér és hely. A rektor ur és a polgármester ur hivatkoztak beszédükben a pannóniai hagyományokra és e szemponttal kapcsolatban eszembe ötlött egy beszédem,amelyet a mult hót folyama egy előkelő külföldi vendégem látogatása alkalmából a különböző kultúrák javainak cseréjéről elmélkedve mondottam* Azt mondottam akkor,hogy a mai nemzeti kultúrák egytől-egyig többféle művelődés. elemeiből tevődtek össze. Régi kultúrák javaiból jöttek létre ezek az uj nemzeti kultúrák ós ezáltal eljutottunk egyúttal a kultúra folytonosságának elvéhez is, ami tulaj donképen az emberi haladás.. előfeltétele. A mi kultúránk minden sajátos nemzeti vonása mellett felszívott magába idegen elemeket is, a nyugati művelődés elemeit és elsősorban azokat az ólomokét, amefy okot itt ezen a földön, a pannóniai földön talált- Es ha ebből a szemszögből nézem Pécs városának jelentősségét a magyar történelemben, ki kell egészítenem azt, amit három dunántúli helyről nemrég Székesfehérvárt a városi közgyűlés előtt mondottam. Azt mondottam ott,hogy a Dunántúl törteneteben Esztergomnak jutott az a szerep, hogy szimbóluma legyen ' a magyar nemzeti államformának, a királyi és egyházi államszervezetnek, Székesfehérvárnak jutott az az osztályrész, hogy a nemzeti magyar erők egyesítésének és a nemzeti függetlenségnek,a nemzeti rnkortnányzatnak, a nemzeti alkotmánynak képviselője és mintegy szimbóluma legyen. Pannonhalmának ? az első magyarországi bencés-kolostornak, szerepe az, hogy a, kereszténység és nyugati kultúra lábánál képviselje a mi történelmünket es annak szimbólumakent szerepeljen.-. Most ezekhez negyedikül társul Pécs mint az előbb említett kulturfolytonosság" . szimbóluma. Pécs farosán leginkább látjuk meg a kulturális folytonosságnak létezését,' mert itt az őskortól kezdve a romai korba: ,a keresztény római korba a, népvándorlás idejébe" és abból ismét a mi magyar korszellemünkbe atmenoleg . teljes kulturális folytonosságot láthatunk. Látom ennek gyönyörű jelenletét, a pécsi székesegyházat, ahol a legmélyén római emlékekj őskeresztény emlékekitetején, pedig már tiszta magyar művészet áll előttünk. Ugy látom.': Pécs városát a magyar történelemben* hogy a kul turf oly tonossag szimbóluma ez a város és azt hiszem, hogy ennek az egyetemi épületnek emelése főképen a mai nehéz viszonyok között azt. bizonyítia.hogy _ennek a városnak vezetősége azt a kulWfolytonossági gondolatot teljes mértékben átérzi és átérti s hogy ez a város, amikor Magyarország városai siettek áldozatukat leróni a Kultúra oltárai*, talán nem volt ott a legelsők között, de amikor a baj bekövetkezett, amikor^az államnak nem . volt anyagi eszköze a tudomány és kultúra ápolására, ebben.a városban akkor siettek az egyetom segítségeié . Ezért a cselekedetért az egyetem, de a magyar kormányzat és a magyar nemzet halaja_ isJilleti a polgármester urat és a mögötte álló város közönségét. ^fl^T A kulturafolytonosság megőrzését es a tradíciók megbecsülését mutatja, hogy Pécs városában épen a jogi tudománynak és oktatásnak van igen messze szazadokra visszamenő folyamata ós tradíciója. Tudjuk; hogy Nagy.Iajos király ota, 1367, óta Pécs egyetemén jogot tanítottak, A pécsi püspöki jogliceumon is jogot tanítottak és épen ennek a jogtudományi fakultásnak volt a helyzete olyan mostoha, hogy ezt tovább enno k a varosnak magyarsága, a tradíciókat szentnek érzo közönsége nem türhot* Q v /Folytatása következik/ A ' ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
