Napi Hírek, 1934. szeptember/2

1934-09-28 [0331]

M ' § R 6 m a, szeptember 28. /Magyar Távirati Iroda/ Az olasz sajtó általában nem fUz megjegyzéseket a genfi Ausztria függetlenségét biztosi tol s m . Mindössze a Tribuna állani t ja meg rövid kommen­tárjában, hogy Ausztria függetlenségének és területi integritásának hatá­rozott biztosítása fontos pontja az európai békének is. A lap határozott haladást lát a mostani biztosítékban a februári nagyhatalmi nyilatkozat­hoz képest,amelyben szerepel "az osztrák kormány megkeresésére"'kif e je­zés, ami akkor nagyon sokat levont a nyilatkozat jelentősségéből, •• Egyébként bizonyos, hogy Olaszország a júliusi események alkal­mával határozott fellépésével nagy szolgálatot tett Európának. ; helyesnek tartja a lap,hogy a nagyhatalmak nem szorították be jelenlegi eljárásukat a népszövetség keretei közé mert annak más feladatai vannak. A legfontosabb szerep természetesen Olaszországnak jut,amelynek az a feladata, hogy őrködjék Európa egyik legkényesebb szakaszának nyu­galma felett. A kisantant távolmaradása az egyezményre nézve osak egy­szerűsítést jelentett ós valószínűleg megkönnyítette Angía csatlakozását is, mert Anglia nem szerot beavatkozni olyan fcontinansi kérdésekbe, ame­lyeket túlságosan bonyolultaknak tart. ő^^edrhzaiLé A Vatikán félhivatalosa az Osservatore Románc a genfi) • »• í* foglalkozva megállapítja, hogy Genfben annak szükségessége,hogy az erdekeit nagyhatalmak megegyezésre jussanak,hóttérbc szorított minden javaslatot addig, mig a nézetek azonosságát végül is csak a régi alapo­kon sikerült elérni. Ezért tehát nem lehet a genfi f , - ••• semmi haladást ,eaz osztrák függetlenségének semmi ujabb biztosi tékát látni, mintha csak a két nyilatkozat között eltelt időben semmiféle tény nem ve­szélyeztette volna Ausztria függetlenségét, február 17-én a nagyhatalmak megegyezése kijelentette, hogy Róma, Paris és London nézetei teljesen megegyeznek abban .hogy Ausztria függetlenségét és integritását fenn kell tartani a,fennálló szerződések értelmében. Ez a kijelentés semmit sem fű­zött hozzá az 1922-bon aláirt jegyzőkönyvhöz,amely Ausztriát kötelezte^ hogy politikai és gaZaasági függetlenségét őrizze meg és ennek következ­tében a nagy hat almok is kötelezték magukat arra, hogy Ausztriának szükség esetén segítséget nyújtanak e cél elérésére. A '.. ~ február, 17-iki nyi­latkozat minden esetre jelentős volt, amennyiben a veszély pillanatában újból mogerősitott o azt a kötelezettséget, de viszont azj. a vitatható hasznú következménye i&» hogy Ausztriát távoltartotta a népszövetséghez, való fordulástól, (völj) valóban: a nemzetük szövetsége, amelyet azért lét esi tettefc, hogy a szorződésfeket biztositsa, sohasem érdeklődött köz­vetlenül az osztrák kérdés iránt. Bármint legyen. . is,a tények néhány hónappal később bebizonyították,hogy az angol-franci a-olasz nyilatkozat­nak gyakorlatilag semmi h-aszna sem volt, mert nem sikerült elérnie,hogy az érdeleiteket visszariassza az Ausztria független ségo elleni mesterjedés­től. Az osztrákollenos irányzat épen ellenkezőleg, sokkal erős ebbé vált és július 25-énck tragikus napján annak a meggyilkolásához vezet ott,aki a-függetlenségi politika mogtostositője volt. A februári nyilatkozat ha­szontalannak bizonyult, a július 25-ét követő nehéz időkben is és hogy Ausztria mégis le tudta gyűrni az akkori súlyos veszély ekot^nem a fonti' nyilatkozatnak, hanem két más ténynek köszönhette, annak cjízt) ugyanis, hogy az osztrák nép hü fiának vezetése alatt, aki szilárdan meg tudta őrizni Doilfuss örökségét, teljes erejével ellent tudott állni a veszo­dölemnek, másrészt pedig az olasz miniszterelnök erélyes csolokedoteinek, aki az erkölcsi támogatás után haladéktalanul a szükséges katonai intéz­kedéseket is megtette,hogy biztositsa Ausztria függetlenségét és elősogit­so az ausztriai rend helyreállítását. Két hónappal később Genfben újra olőhozták a kérdést. Ugy látszik azonban, hogy sokkal fontosabbnak tartották az érdekolt hatalmak egyet­értésének biztosi tását, mintsem hogy az osztrák függőtolsnóg tényleges biztosítását tartották volna szem előtt. Olaszország cs Franciaországa a kisantant cs Magyarország érdekei ellentétesek voltak s ezért a terve­zett biztositási szerződés helyett,amelynek az lett volna a föladata, hogy az előző garanciákat kiterjessze és megerősítse, egyszerűen nogismé­télték a februári nyilatkozatot, hangoztatva,hogy az: továbbra is megtart­ja mindon eddigi j ölen tő ss égét. /Folyt .köv./ ^.j^A^.t Ta/Sz [r^íoikc^Aíun. -.- ' '

Next

/
Thumbnails
Contents