Napi Hírek, 1934. szeptember/2

1934-09-17 [0331]

r Paris, szeptember 17. Az Echo de Paris politikai cikkben foglalkozik Barthou, oíetobor második^feláré tervezett rócai utjának kilátásaival. A látogatást, irja a lap, már nost előkészítik Suvich olasz államtitkár és a római francia nagykövet tárgyalásai. A libiai határvonal kérdésében Olaszország nemcsak határki igazítást akar, hanoi: utat a Osad-tóhoz, tehát a Nyugatafrika ogyenlitői vidékén fekvő francia gvarmatbirtoknak egészon a szívóig. Olaszország azcnkivül nemzetiségi védelmet kivan a Tuniszban élő mintegy 100,-000 olasz számára, valamint aharomhavonként megújításra korülő 189ö évi szerződés meghosszabbítását kívánja. A lap utal a honosítás kérdéséro. Franciaországban a bevándorlók honosítása a harmadik nomzodékben történik meg. Tuniszban a máltai bevándorlók a nogyodik nemzedékig megtarthatják állampolgárságukat. Romának azonban nem olég ez a kedvezmény a tuniszi olaszokkal szembon * A francia-clasz viszony tárgyalásával kapcsolatban az Echo de Paris megjegyzi, hogy Olaszország eddig semmiképen sor: engedett loszorelési álláspontjából és hogy a német-délszlav közeledőstül nincs:. L... /MTI/ Ko/Ko Qrf r London, szoptember 17» A News Ohroniclo genfi különtudósitdiának jelentése szerintLitvinov és a szovjet belépését pártolók között fennálló szoros együttműködésre mutat az a körülmény, hogy ozovjetOroszország noghivását Litvinov. " , fogalmazta leg, Litvinov válaszát pedig a meghívd hatalmak készítették el* Sajnos, folytatja a tudósító, törekvések mutatkoznak abban az irányban, hogy a leszerelés kérdését félretolják. Barthou rámái látogatása alkalmával kevésbé lösz hajlandó* meghallgatni Mussolini érveit a fogyverkezósi egyenlőség mellett, mint inkább arra a szükségszerűség re akar rámutatni, nogy erélyes intézkedésekkel koll iiogakadályo zni Németország ujrafogyvorkozését. Barthou Rómából Parisba visszatérve Hendorsonnal fogja megbeszélni a loszorelési értekezlet jövőjét. Valószínű, hogy a jelon körülmények között az elnökség összehívása november előtt céltalannak mutatko zi k. A franciák non titkolják azt a ^kívánságukat, hogy szabadulni szorotnénok a loszorelési érteke zlot ülnökétől, aki a legnagyobb határoz ott sággál akarJa keresztülvinni a fogy verk ezé sok tényleges csökkentesét. A francia küldöttség a legnagyobb valószínűség szerint amellett száll sikra, hogy az ogász leszerelési értokczlötnek vessenek vegot ás az ügy további tárgyalását bízzák a népszövetségi t anácsra, amelynek Hendorson nem tagja. /MTl/ Ke/Ke —— r Paris, szeptembor 17. A Ropubliquo éles hangon inti meg Lengyelországot és büntető rendszabályokkal fenyegetődzik arra az osetro, ha Varsó nem hagy fel logujabb irányzata\sral» A lap szerint az olső büntető intézkedés Franciaország részéről Lengyelországgal szemben a Franciaországban dolgozó 500,000 lengyel munkás hazaküldése lehetne, annál inkább, mert ezek a munkások a francia köz^zdaságnak ugy sincsenek somni hasznára, mert minden megtakarított pénzüket hazaküldik. A nyomás további eszközéül a lap a francia-lengyel kereskedelmi szerződés felmondását ajánlja*. Franciaországiak sommi szüksége jjincsan a lengyol szénro. /MTI/ Ke/Ke r NowTcrk, szepterber 17- Észak- és Délkarolina szövőipari gyáraiban hír szerint na uj-gól megkezdődik a munka. Georgiában 4000 nőrizeti gárdistát osztottak ol töfeb mint ICO gyárban. Gastonidban is orős csapatösszevonások történtok. Valószínűnek tartják, hogy a déli államokban a 170,000 sztrájkold nagy része visszatér munkiielyére. A sztrájkvozetősolg nagy orőfoszitóssol igyokszik riogakadályózni a munka ujrafolvétolét. /MTI/ Ko/Ko