Napi Hírek, 1934. szeptember/1

1934-09-03 [0330]

l\L . , § L o n d o n , szeptember 3. /Magyar Távirati Iroda./ Washington­ból jelentik: Az amerikai szövőipari munkásság vezérei szombaton éjjel Washing­tonbaiij a Fehér Ház tőszomszédságában tartott eredménytelen tanácskozás után kijelentettek, hogy "a kocka eldőlt és megindult az amerikai szerve­zett munkásság történetének legnagyobb méretű sztrájkja, amelyet az utol­só csepp vérig folytatunk". Mivel ma, hétfőn, a hagyományos munkásünnepet ülik, a sztrájk hatása csak holnap nyilvánul meg. Megközelitő számitások szerint a következő munkástömegek szün­tetik be a munkát: 500.000 gyapotipari munkás, összesen 1281 gyárban, 150.000 selyem- és müselyemipari munkás, 15.000 munkás a gyapjú- és fésűs szövőiparból, 200.000 " a gyapotruha-készitő és rokon iparágakból. Germán sztrájkvezér katonai alapon akarja a sztrá jkot megszer­vezni. A helyiszervezeteket utasította, hogy alakítson mindegyikük rajo­kat. A rajok mindegyik tíz munkásból áll egy kapitány vezetés3 alatt. Azzel akarja Gorman a s> tráik hatályossá gát biztosítani. A sztrájkőri szolgálat ellátása tekintexeben kijelentett-- Gorman, hogy ha a munka­adok "fejbőreit sztrájktörőkkel vagy magándetektivekül álcázott csir­ip fogokkal dolgoznának, a munkásság vissza fog ütni". Hozzátette, hogy rendezett, de harcias sztrájkot fogunk vivni, megteszünk minden lé­pést, amalyita hc lyze t me gki ván ". A szocialistapárt \ -'végre ha jtóbizottsága a szövőipari mun­kás szövetséghez Inamzeti 7 intézett táviratban hangoztat ­ja i hogy csak a szövőipari sztrájk gy&alme m-nt heti me g az engedelmes és rosszul fizetett munkáságot a munka kod ezek merev, rendszeres zsar­nokságától. Ezalatt a munkaadók is végsőkig menő harcra készülnek. A legtöbb gyárat valóságos erőddé alakította kát, gépfegyrr ékkel, könnyfa­kasztó és hánytató gázszórókész elekekkel, sőt egyes helyeken páncél­autókkal akarnak védekezni. Egyetlen newyorki detekt i vügy nöksée kétezerhatszáz magándetektívet alkalmazott, hogy a munkaadók rendelkezá" sére álljon, üzokhan a városokban, amelyeket a "sztrájk érintett, acél­sisakos, állig felfegyverzett csapatok Őrködnek a rend felett? . Sreorge Berry, a z uj jáépi tés i tauucs helyi szervezete inek a aminisz ­traktora, William Gr eenbh8^,az>. amerikai munkás, .szőve ts ég elnökéhez, inté­zett táviratában azt az aggoldalmát fejezi ki, hogy a sztrájk a tömeg­mészárlás teljesen indokolatlan lehetőségeit rejti magban. George Sloane, a munkaadó szer ve zet elnöke , ki J lentett a, hogy a sstráik, ha sikerrel jár, rrmbadönti az egész szövőipart és meghiusítja a nemzeti újjáépítés müvét. , Roosevelt elnök így lőre a leggondosabban megőrzi somleg?saeget. A sa j té ér telsz let en kijelentette, hogv a sztrájötal kapcsolatban nincs semmi mondanivalója. Általában azt hiszik, hogy az elnök semmiesetre sem léphet közbe koraVbban mint k^ddan, amidőn a harc tulajdonkepen megindul. To/To/L ­/L/ § L c n d o n, szeptember 3. /Magyar Távirati Iroda./ Douglasnak, az Egyesült Illanok költségvetési iroda iga zgatójána k lemondása súlyos aggodalmakat keltett imerikában. . ' A NewYork Times szerint vele eltűnt a .józan pénzügyi politika utolsó támasza. Bougla st - nondja a lap - elrémítette a kormaiy kabito­arányu költekezése, és mivel tanácsára nem hal Iga tt ak, lemondott. A NewYork Eerald Tribüné szerint Roosevelt elnök fokozatosan meg­szabadul valame nyi józan tanácsadójától és a pazarlók karjaiba veti magát. Morg.enthau kincstári államtitkár nyilatkozatában ki je lent ette .hogy a folyó pénzügyi év költségvetési hiánya közelebb jár az ötmilliárd dol­lárhoz, mint az előirányzott hárommilliárd dollárhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents