Napi Hírek, 1934. szeptember/1
1934-09-02 [0330]
§ S o p r o n , szeptember 2. Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek kőzett > •,_ ; nyilt meg a Soproni Munkahét, amelv nemcsak'az egész varmegyét mozgatta meg, hanem nagy érceklodést váltott ki Nyugat magva rorszáp lakosságéban is. ™bbol az alkalomból a fővárosból és Bécsből filléres gyorsvonatok ^hozták az utasokat, a nyugatmapvarországi községekből pedig autóbuszokon érkezett a közönség a városba. í mun v ahetet ünnepélyes "keretek között Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter nyitotta meg, aki a kiseretében levő politikusokkal és a kereskedelemügyi minisztérium'fctisztviselcivel Szombat he 1-ről gépkocsin érkezett délelőtt tizenesy órakor a városba , , -A magyar kapunál vitéz Simon elemér főispán, Gévay- olff Lajos alispen es opronyi-Thurner Mihály vezetésével nagy küldöttség fogadta ünnepélyesen a kereskedelemügyi minisztert, aki azonnal a kaszinóba hajtatott. • x aZ Lx iparl es kereskedelmi kiállitás s zinhelyén; a kaszinó nagytermében nyitotta meg ünnepélyes keretek között a Soproni Munkahetet, A megnyitó ünnepélyen resztvett a váro^ társadalmának szine-java . Az előkelőségeK sorában megjelent herceg Esterházy László, Hermán Miksa nyugalmazott miniszter, a varos képviselője, fintér László országgyűlési képviselő, Binezidh István dr . felsőházi tag és még. sokan mások. A ke re ske delemügyi minisztert hosszantartó lelkes éljenzéssel fogaota a nagytermet zsúfolásig megtöltő közönség. Szepessy Aladár nyugalmazott altábornagy, a Társadalmi egyesületek Szövetségének elnöke üavczölte és köszöntötte az egybegyűltek élén Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi minisztert, aki az ücvözlő beszédre a következőkben válaszolt: - Amikor a Soproni Munkahetet megnyitom, elvonul lelki szemem előtt az a mun^a, amely ezt a kiáliitást le^tr^hozta s arra gondolok, mi volt ennek a_ városnak a^foladata a múltban s mi r lehet a küzdelme s, nehéz jelenből egy boldogabb jövőbe vezető időben. Meggyőződésem szerint ennek a városnak és környékének az a feladata, hogy megőrizze azt a kultúrát, amelynek ősi gócpontja. Felaoata^az, hogy fenntartsa a magas műveltségnek a lobogóját, jóllehet ez óriási áldozatokba kerül s hogy megmaradjon iparosnak és íparkodónak, kercsked őne k és hüságosne kirégi foglalkozásához, mert hogy:: hazájához hü a Civitas^Fidplissimá, arról n-m is kell bszélni. - Ha az ember az országos járja s ms gf©rdul a különböző országrészekben, köztük Sopronban, meghatva látja azt a civilizációt, azt a polgáriasul t magas művelődést, amellyel Sopronban is találkozunk. Sopronról / igazánel lehet mondani, hocy nincs az országnak történelmi alapon nyugvó régebbi és " ^ magasabbkulturáju városa. Igyik és másik városban találhatunk több-kevesebb szép műemléket, Sopron városa azonban a maga egészében gönyörü műemlék. Annakidején két nagy középeurópa ut gócpontján feküdt, ami arra predesztinálta, hogy kereskedő- és forgalmi város legyen. Ma is megvan ez a hivatása és ezt • utépitési programmjánál a kormány'figyelembe is kivánja venni. Sopronnak ma is az a hivatásé, ho y gócpontja legyen az idegenforgalomnak, .u 1402-ben Zsigmond király az ár'megallitás jogat adományozia Sopron városának, azt a jogot, hogy a rajté ke re BztUl^swMin'lQ kereskedőket megállíthassa és árujuknak bizonyos hányadát vámul szedje, Sopron városának ma az q feladata, hogy magához édesgesse az erre tartó idegeneket, hogy bemutessa nekik kultúrája termékeit s lehetőleg igyekezzék a magyar' árut náluk értékesíteni. * L T Részben azért is jöttem, hogy megbeszéljen közösen a város vezet öivel, miként lehet a kormány n város segítségére ebben a törekvésében, hogy mikép szervezhetjük meg és vihetjük előre Sopronnak ezt a nagy érdekét. Le eljöttem azért is, mert Sopron kereskedő- és iparos város s ugy érzem, kötelességem arra alkalmat adni, hogyne város társa aa Ima személyesen is megismerjen engem, én pedig személy se n győződjem meg az iparos- és kereskedőtarsadalom bajéiról. Tudom, hogy nagyobbak ezek a baj ok,mint a segitenitudás, de tudom azt is, hogy ebben a városban mindig nagyobb volt a türelem ós a kitartás, mint amennyit nehéz helyzetben tulaj donképen vár ni lehetett volna s ez a magatartás mindig sikert is hozott. Az az érzésem, hogy amint ' a f öidmive lés ügyi miniszter urnák; valamennyiünk érdekében az a kötelessége, L hogy az agrárnépesség helyzet ének ja vitására törekedjék, nekem • l elsősorban a kiskereskedő és kisiparostársadalom miniszterének kell lennem. *Ea/Vá.2. /Folyt, köv./
