Napi Hírek, 1934. július/1

1934-07-10 [0326]

r Paris, iulius 10. /NTl/ Fraacia politika körökben nagy figyelem.el kisérik Barthou londoni megbeszéléseit, a iái is inkább, mert az angol kormány magatartása nagy mértékben te roláyoslja majd azokat a tárgyalásokat t amelyeket jtfranciaorsz ágai© le ti Locaru#o és a földközi tengeri szerződés érdeében továbc szándékozik folytatni. Az első nap folytatóti megbeszélésekről azoeban még a uagy lapok londoni külö. tudósi tói nalu. sem sikerült lényegesebb részletelet megtudni, mert mind francia, mind angol részen teljes hallgatásba burkolóztak. Illetékes köröknek ez a nagy tartózkodása, francia magyarázat szerint, az angol kormány kifejezett kívánságára történik, mert az angol kormánynak tekintettel kell lennie a az angol közvéleményre. Általában azt állitják. hogy Larthou fejtegetései, különösen pedig Leger, a ^uai d* Orsay Külugj i osztálya főnökének részletes jelentése a regiqaális szerződések tekintetében vallott francia felfogásról igen jo b.-nyomást gyakorolt az angol kormány t-gjaira* s hogy nem alaptalan az a nézet, hogy London jóindulatú magatartást tanusit majd mina a keleti locarnoi, mind a földközi tengeri szerződés irányában. Alatlános azonban az meggyőződés, hogy Anglia sanmiféle formában nem Vüsz részt ezekben a . raogáilapo ásókban s nem teljeso-iti Franciaországnak azt az állítólagos kívánságát sem, hogy Berlinben és Rómában folytasson propagandát e szerződések érdekében. Az icno de Paris külpolitikai szerkesztője A.glia állítólagos felfogását négy pontban foglalja össze: 1. Anglia kívül marad ugyan azon a read&zoron, amely;t Franciaország meg akar valósítani, de oem lát okot arra, hogy bármilyen lépést t.gyon 3. lene. 2./ Ánsol részről valószínűleg nem hozzák szóba, milyen nehézségek Kel járna a Franciaországtól javasolt segötési szerződéseknek a locarnoi szerződésekkel való összhangbahozatala. 3. Azok az aggodalmak, amelyeket az uj francia-orosz politika váltott ki Angliában, . • ", mert attól tartottak, hogy Franciaország nem tartja többé oly fontosnak az angol-francia együttműködést, mint eddig, most elsimultak, mert Anglia meggyőződött arról, hogy a német-orosz együttmüköd és megszűnése hozzájárul az európai h.-lyzot m gszilarditásához, épugy, mi t annak a veszélynek az elmúlása, hogy Oroszország . ^yraonnyiségű nyersanyagot szállít majd Nématországba* 4. Anglia & francia törekvések tekintetében jói malatu, de passzív magát rtást tanusit majd. Nem várhate azonban Angliától, hogy Berlinben vagy másutt a fia tcia tervek érdekében közvetítsen* iSz a gondolatmenet megtalálható más nagyobb francia lapokban is. Barthou tárgyalásain kivül Piétry tengerészetügyi miniszternők a tengeri 1.-szerelési értekozlet előkészítéséről folytató, t megbeszéléseit is é'.énk figyelőmre méltatják a lapok. Az iScho de •taris szerint Franciaország kívánsága volt, hogy Németországot is bevonják a tárgyalásokba. Anglia azonban ellenezte ezt a tervet, mert -íézete szerint Németország bevonása a tárgyalásokba Oroszország meghívását is szükségessé tette volna. Angii a attól tartott, hogy bben az esetben fölvetődött vol..a a tengerszorosok a és földközi tengeri egyensúly Kérdése is. egyébként a hátrői megbeszéléseken megállani tatták, hogy Anglia is ellenzi a 35.000 ton ás cirkálók építését. /ETI/ K szekció r . ox „ L o n d o a , julius 10. /NTl/ A Daily Herald jelentése szermt St, Nazaireben ui francia törpe-csatahajóval kísérleteznek, amely éránként 55 ' , csomó-ívi sebességet ér el. Az uj csatahajó jelzése "Cserkész B 10" A 1<2 méter hosszú hajón két torpedókilövo cső van, hajógépe 2000 lóereiü. 1 hajó különösen „ zárógyürük áttörésére, vagy csapatszállító hajók megtámadására alkalmas. Sebessége és kicsiny volta megvoaik a tüzérség találataitól s minthogy nem mélyiáratu sértetlenül halaqhat .1 az aknamezők felett. A "moliényszelcsatanajó" aránylag olcsón előállíthat* s igy valószínű, hogy'a francia haditengerészet legközelebb megkezdi az uj hajótípus tömeggyártását., Ezzel a töb. i |ry|

:ri hatalom hajóhadát uj kérdések elé ál itják./mTT/