Napi Hírek, 1934. június/2

1934-06-28 [0325]

/]]/ :: B e r 1 i n,junius 26. /Magyar Távirati Iroc.a./ a Berliner Börse nzeitun^ ma i vezércikkében Jürgler dr. főszerkesztő inagyarorszaggal foglalkozik s a többt között ezeket irja: ^ á német sajt?^$ birodalmi szövetségének küldöttsége, amely nan­régiben Magyarországon járt, alaposan tájékozódhatott a magyar nép po­litikai ós szellemi felfogásáról. Megállapíthattuk, hogy a ma­gyar népnek ez a magátartása, a politikusok nyilatkozatai, t a gazdasági elet embereinek Ítéletei, a nép minden megnyilvánulása, sőt már az is­kolásgyermekek gondolkodása is tudatában van a magyar ínségnek, amely­nek gyökere a szégyenteljes trianoni szerződés, eltölti a felhábo­rodás az elszenvedett jogtalanság miatt, de az a fanatikus akarat is, hogy nem nyugszanak addie, amig ezt a iogtalenságot jóvá nem tették. Aki az ország belsejéből északra vagy délre, nyugatra vagy^-,, keletre utazik és az uj országhatárokba ütközik, meggyőzedhetik ' arról, hogy ezt a határt mindenütt egyáltalában nem a népek önrendelke­zési jogának alapelve értelmében, hanem gyűlölettel és bosszúvágytól el­telve vonták meg. A szomszédállamok épen elén gyakran többe tf*ka pta k a zsákmányból, mint amennyire vágytak. A legtöbbször a politikai célszerű­ség szempontjai vezették ez esztelen békeparanos párisi szerzőit intéz-­kenéseikben^ki felismeri a magyar népnek ezt a lelkiállapotát, az meg­érti azt az erős felháborodást, amely a magyarokén erőt vett Barthou francia külügyminiszternek Bukarestben es Belgrádiban legvtobb kifej­tett tevékenysége miatt. Barthou útja kétségbeesett reakciós kísérlet volt arra , nogy megakassza a józan ész további előhala ciását Európában. és hogy ismételt kámforinjekciókkal uj életrekeltse az esztelenság régi rendszerét. Bizonyos, hogy Barthou Bukarestben tartóit beszéde ive 1. ame­lyekben eddig alig! tapasztalt élességgel fordult Magyarország ellen és az európai status quo fenntartása mellett/nagy sikert aratott, ^z a visszhang azonban, amelyet beszéde Macyarorszánon keltett, megmutatta, hogy ug^"beszédeivex, mint mostani utja alkálijával kifejtett tevékenysé­gének módjával általában csak kiélezte a közéit urópai ellentéteket. i» jövő fogja megmutatni, hogy az ilyenfajta tevékenység egy rendszer dekaXdenciájának jele, amely utolsó életerejét a mult sötét, negativ, do á/Woeti epizódjától kapja. Belgrádba n mar sokkal hűvösebben fogao­ták, mint Bukarestben barthounak azt a kijelentését, amelyben ünnepé­lyesen megerősbitette, hogy ''a revízió háborút jelent". A őelszlávck már rég belátták, hogy huzamosabb időre az ő számukra se nem kellemes, se nem hasznos, hogy Magyarország ás Bulgária közé ékelve északon.^ ás délen egyedül Franciaország kedvéért ellenségeket szerezzenek barátok helyett. A belgrádi sajtó az előkelő francia látogatásról irva, tünte­tően másfelé csap át ás például Jugoszláviának Olaszországhoz való viszo­nyával es más dolgokkal foglalkozik:, amelyekről e pillanatban ü áris nem szívesen hall valamit. [Franciaországban, ahol Mussolini és Hitlnr találkozójával szívesen állítanának szembe, valami hasonlót, nem állithat­ják, hegy a Barthou-ut lényege és .-eredménye igényt tarthatna azokra a jelzőkre, amelyeket a történelem a velencei találkozónak megfog adni: produktív és épitc! . ü tekintélyes ''Deutsche Zeitung'' szintén vezére ikk/ ben foglal­kozik s kisantant értekezletével bs a többi között ezeket ir.ja: A mos­tani ki aéntant értekezlet hangja és háberus gesztusai eddig,;.ismére t ­lenek voltak., nyilván divattá vált, ho y bizonyos hatalma Is, imás álla­mok gyámjának tolják fel magukat és politikai kérdésben ezek feje felett döntenek. E jelenségek végső értelme a francia felsőbbség fenntartása a kontinensen. El kell ismerni, hojiv Barthou Belgrádban más maga-_ tartásra talált. Lehet, hogy a Kisantant bizonyos f őváro sa iba n. er Zik, hogy játék ez és hogy -lérkezhetik az az időpont, amikor egy uj játék­ban független lesz. Vannak e játékban olyan partnerek, mint például Oroszország, amelyek mesés gyersaságga 1 képesek szerepet cserélni .A kisantant Eranciaország iránti nagy szerelme lénygoében nem más, mint a kis létért való nagy áí gőte. lom. /MTI. / o Cs/L !OS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents