Napi Hírek, 1934. június/2

1934-06-27 [0325]

0 § Genf, június 27. A népszövetség főtitkársága a közeli közgyűlés tárgyalási anyagának, előkészítése során jelentést dolgozott ki azokról a nemzetközi egyezményekről, amelyeket jegyzékbefoglalás céljából a népszövetséghez terjesztettek ,X ' , A A jegyzékbevétel könt követendő eljárást 1920 május 19.-én állapítottak meg. Azóta 1934 május 19.-ig, vagyis 14 év alatt, összesen 3428 nemzetközi szerződést és egyezményt nyújtottak be. Ebből 2*0 esik az 1933/34 évre. Magyarország összesen 12 egyezménynek kérte jegyzekbevet elet es 13 , .' olyan egyezménynyel szerep.el még a kimutatásban, amelyekben alairó leiként részes. /WÍ7 Te/Te - - § Ecttka'Miklós dr.O.K.H.tisztviselő szerdán huszonhétéves korában Pakson elhunyt. /Pro d o m o.A gyászhír közlését tisztelettel kéri Prücht] Ede, a Nemzeti Ujsag szerkesztője./ Vé/ Vé § Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, az olasz sajtó is részletesen közli Gömbös Gyula miniszterelnök nyilatkozatát Barthou bukaresti kijelentéseire és behatóan ismerteti a magyar képviselőház keddi ülésén elhangzott tiltakozásokat. A lapok nagy teret adnak ezenkívül a magyar sajté állásfoglalásának is. Ul/ft M § R ó m a. iunius 27,)Magyar Távirati Iroda./A Tribuna ma vezércikkben foglalkozik Barthou balkárii szereplésével és a többi közt ezeket irja: Meg kell állapi tanunk, hogy Barthou balkáni utazása háborús intermezzává vált, amely készületlenségáben nem talált más ürügyet,, mint Magyarországot. Hegy jutottak el ehhez ? Magyarország talán felelés valamiért, vagy a magyar kormánynak valamilyen cselekedete idézte ele ezt a fecsegési áradatot? Határozottan semmi ilyesmi nem történt. A valóság . a következő: Barthou Bukarestbe es- Belgrádba utazott, hogy Európa előtt a legzajosabb módon bebizonyítsa Pranciaország és a kisantant katonai szolidaritását. Azért ment, hogy bizonyos értelemben helyreállítsa ennek a szolidaritásnak tekintélyét., amelyet Lengyelország a Németországgal kötött szerződés után a maga rész<íről megszakított. Azt is maga elé tűzte, hogy ezt a szolidaritást szembelállítsa az elszigeteltség miatt táplált aggodalmakkal,az Ausztriával és Magyarországgal megkötött romai egyezménnyel és a velencei találkozóval. Végül az is celTa volt, hogy ezt a szolidaritást a szovjet-ószövetség felé vezető hid gyanánt használja fel és segítségére legyen a balkáni szerződésnek is, amelyek az úgynevezett széles~ körü francia politikának alapelemei. Bizonyos azonban, hogy ez a szembeállítás nem sikerült, mert nem talált semmi támaszpontot sem. Nem lett volna kedvező Lengyelországra célozgatni, amely bármint legyen is, de ma még szövetségese Franciaországnak. Nem volt^ lehetséges a római jegyzökönyvekre való hivatkozás sem, mert a bécsi szociáldemokrata zavargások kudarca után előbb Pranciaország, majd a kisantant is, ha nem szivesen, de mégis kénytelen volt elismerni, hogy az ő politikájuk Ausztria . 1 függetlenségének megszűnéséhez vezetett volna és hogy Ausztria függetlenségének megvédésére kizárólag, a Mussolini által vezetett olasz politika alkalmas - Ezért volt szükséges, hogy a kisantant, amely eddig mindig dobra verte az osztrák zavargásokat] most annyiret takarékoskodjék az erről szóló hírekkel. • Nem veit kedvező az sem, hagy ezt a szolidaritást szembeállítsák a velencei találkozóval, mert ez újból bebizonyította volna a katonai szövetségek és blokkok politikájának veszélyét; még pedig oly mértékben, hogy senkisem merészelte volna még látszatát sem kelteni annak, hogy ilyen politikát folytat a >számlájára. . _ , Ba/Ba v, /3"olyt. köf.ARSZA«^v.,LfAR