Napi Hírek, 1934. június/2

1934-06-16 [0325]

M § Róma, június 16. /Magyar Távirati Iroda/ Az olasz sajtó ma is hosszasan foglalkozik a velencei találkozó jalant őségével. A Giornale d'Ital iának, a külügy minisztérium félhivatalos lappnak hasábjain Virginio Gayda főszerkesztő vezércikkében megállapítja, hogy a ^agyhatalmak külpolitikájának erőre van,szüksége, amely tekintélyt és méltóságot kölcsönözhet a külpolitikai akcióknak,. ik.t az e rőt a nép fegyelmezettsége, lendülete és súlya adja meg. A ma külpolitikája a népből él. Mussolini tegnapi beszédének külpolitikai vonatkozásait ez az erő hatja át. Az európai politika kereteiben vagyunk^ de em rövidéletű tudományos értelemben vagy a jelenlegi helyzet kikristályositasának " ... titkos pro gramm jávai, sem pedig a békeidőben is folytatódó háború"politikai és gazdasági elfajulásával, hanem a_ történelem dinamikus erejével, az európai civilizáció és tekintély rehabilitas Iának erős akaratával, amit elérni es megőrizni csak az igazsággal », a szolidaritáshoz és az együttműködéshez való visszatéréssel vagyis olyan politikával lehat, amely tevékenyen és felvilágosító eszközökkel akar általános revíziót, előbb a népek és kormányok lelkiismerete, azután a szerződések terén. Mussolini politikája azt a célt tartja szem előtt, és ebből a szellemből táplálkozott a mostani velencei találkozás is*' iJüben a találkozásban elsősorban nem a részletek, hanem elsősorban maga a találkozás, a személyes megismerkedés ténye a legfontosabb es szere nem is volt a megoeszéléseknek előre meghatározott programmja. uatól kezdve a két kormányfő a rendes diplomáciai uton is sokkal közvet lenébe dl érintkőzhetik egymással* I Hasonlóan fontos kérdés a tárgyalásokon az euró .i béke bonyolult, de mégis általános zonásokkal rendelkező problémája * A béke elsősorban a jóakarattól függ. Mindkét kormányfő békeakarata közismert es ez töboször bebizonyosodott. Mindkét ország ellenzi a blokkpolitikát és mas államok efajta kihívására sohasem fog hasonló válasszal felelné. Mindkét államférfi tudatában van azonban . az egyenlőség kérdésében az elintézés sürgős szükségességének. Németország a leszerelési értekezlet kudarcábtn az államok le nem szerelési szándékát látja és minthogy meg van győződve arról, hogy leszerelés nem lesz, feljo ositva érzi magát, hogy a saját védelmére szükséges mértékben fegyverkezzék. Ezért Németországban fokozatos fegyverkezési politika van folyamatban, liussolini idejeben való figyelmeztetését nem vették tudomásul, most tehát számolni kell az adott tényekkel. Ami Genfet illeti, Németország fen tart ja eddigi álláspontját: Minthogy egyenjogúságát nem ismerték el a gyakorlatban is, nem vesz részt a Nemzetek Szövetségében, A Genfbe való visszatérés tehát pej© t szempontból nem időszerű- Az egyenjogúság alkalmazás a következe három ponton .alapulna : 1. A fegyverkezés naximumának megállapitása védelmi téren minden nagyhatalom számára. 2. Németország reliogositáfa arra, hogy ezt a fokot'teljes egészében feltétel és halasztás nélkül elérhesse. 3. Más nemzetek kötelezettségvállalása, hogy ezt a fokot nem haladjak tul és igy azonos mértékben fegyverkezzenek Németországgal. Németország ezzel visszaszerzi cselekvési szabadságát és nem fog visszaélni a fegyverkezessel, de addig nem tér vissza Genfbe, amíg a fenti három jogot el nem ismerik. Jó lesz tehát, ha a világ tudomásC vesz. Németország 0. •> követeléseiről, valamint Ausztria, Magyarország és Bulgária nem annyira kifejezett, de epen olyan életbevágóan fontos köve te léseiről. Mindezek semmi esetre sem veszélyeztetik jobbén a békét, mint más államok fegyverkezési politikája. Nem jelent veszélyt a békére Németország távolmaracása a népszövetségből sem, amely az európai együttműködésnek sem egyetlen, sem pedig eredményes_eszköze , Az orosz kérdésben tény

5 ftogy Németország és a szovjet viszonya rossz, csaknem ellenséges. Még rosszabbodott a helyzet a francia-orosz köze1 édessel, amit Németország az ellenséges és bekerítő politika folytatásának tart, . .- ' , Tó/Tó/L /Folyt .köv. A*>S

24GO