Napi Hírek, 1934. június/2
1934-06-22 [0325]
/ Á német adósságokról szóld jegyzék * folytatása/ Ezt az összeget - véli a jegyzék - az 1933 . •któbertői 1934 márciusig teljesített pótkivitelből lehotne fedezni. A brit kor^ mány nem ismerheti el Jogosnak a birodalmi kormánynak azt a magatartását, hogy vonádkodik tárgyalásokba bocsátkozni a hitelezők megbizottainak feltételeiről* mert az a véleménye, hogy ezek a feltételek Németországra nézve rendkivül kedvező megoldást jelentenek. „ A brit kormány megemlíti itt, hogy Németország kuladdssága 1930-tól 1934-ig 33 milliárdról 18 milliárdra csökkent és hogy 1934 február 2Ö.-áig nem kevesebb mint 767 millió értékű adósság-kötelezvényt vásároltak vissza. Ezek a körülmények kikerülhetetlen módon azt a benyemást ébresztik, hogy Németország politikája odairányul, hogy a német kölcsönök szolgálatának megtagadása céljából azt állit ja, hogy nincs semmiféle devizaállománya* mire azokat a devizakészleteket, amelyeket kölcsönszolgálatának kiegyenlítésére kellene felhasználnia, arra fordítja, hogy saját kölcsöneit a nemfizetés következtében lecsökkent áron vásárolja vissza* A német jegyzék ama fejtegetései, amelyek szerint egyes hitelező államok a német áruk kivitelét korlátozó rendszabályokat hoztak, Nagybntanniara nem illenek. Az Angliába irányuló német kivitel a legutóbbi 12 hónap alatt mintegy három és fel millió font sterlinggel emelkedett* Az Egyesült Királyságba irányuló német kivitel mindig magasabb volt, mint Németország behozatala brit árukban. A fölösleg elegendő arra. hogy több mint háromszorosan fedezzék mindazoknak a német kölcsönöknek Kamatait, amelyeket Londonban elhelyeztek és több mint tizszer azoknak a lawes és loung kölcsönöknek a kamatait, amelyeket London tart kezében. Másfelől a brit kormány panaszkodik amiatt, hogy német részről a brit árukkal - különösen a gyapottal és cérnákkal - szemben megszoritó intézkedéseket hoztak be* A német áruk kedvezményes elbánását az angol piacokon nem tarthatják fenn a jövőben, ha a némi piacokon egyre nagyobőmértékü megszorítások alá vetik a Brit árukat és ha a brit kölcsöntuiajdonosok jogos igényeit minden egyesség nélkül elutasitiák. A brit jegyzék ezután kifejti, hogy Nagybritánnia semmikén sem akarja megkötni a német kivitelt és ép ugy nem képviseli a brit kölcsontulajdonosoknak esetleges jogosulatlan követeléseit. Az a véleménye azonban, hogy nem jogosult a Dawes és loung kölcsönök további szolgálatának megtagadása. A jegyzék utal arra, hogy Angliának érdekében áll, hogy a német iólét és a nemet hitel ismét helyreálljon és ebből a célból áldozatokat is hozott, igy például a jóvátételek kérdésében* Fáradozásai azonban hiábavalóak, ha Németország továbbra is ugy viselkedik, mintha hiteié tönkrs lenne téve. A kölcsönök kamatlába, amely miatt a német jegyzék panaszt emel, megfelel Németország akkori hitelviszonyainak és csak akkor lenne megváltoztatható, ha Németország olyan mértékben emelné hitelét, hogy a hitelezőkre nézve elfogadható lenne egy.konverziós ajánlat. Befejezésül a jegyzék megemlíti azokat a körülményeket, amelyek alapján a brit kormány - a brit erdekek védelme céljából - felhatalmazást adatott magának egy kiiringegyezmény létesítésére. A védekezés mértéke attól függ, hogy a német kormány milyen megállapodásokra tud jutni e kérdésben más államokkal* A brit kormány fenntartja azt a jogét, hogy intézkedéseket tesz, amelyekkel megakadályozza az anyagi megkülönböztetést a brit hitelezők között. A brit kormány azonban hajlandó arra, hogy tárgyalásokba bocsátkozzék annak lehetőségéről, hogy megegyezés létesüljön a brit hitelezők elbánása tárgyában, amivel elesnek a devizakliring szüksége^ j hajlandó arról is tárgyalni, hogyan bonyolítsák le az ilyen klíringet olyan módon, hogy a lehető legkevesebb zavart okozzák a két állam kereskedelmében* Ezért a brit kormány azt javasolja, hogy küldjenek ki meghatalmazott képviselőket Londonba e tárgyalások lefolytatására. /MTI/ W Té OKZAQOS.M....
