Napi Hírek, 1934. június/2
1934-06-22 [0325]
G § Bukarest, június 22 ./kagyar Jávirati Iroda/ k képviselnaz ma délutáni ülésén Laár Ferenc . magyar_;árti képviselő. : az elemi •ktatásról ozóló törvény javaslat vitája során kifogásolta, hogy a miniszter felfüggesztette, illetőleg; megtiltotta több katolikus és református pap államsegélyének f ol4ósi tásat. Ánghelesou közoktatásügyi miniszter magából léakelve kiáltja Laár leié: - Igen, mert ezek árul ü k! II em ie|f olyóeitom soha a segélyt, mert ezek irredenták és nem tűröm, hogy a román állam pénzén csináljanak propagandát m áliam ellen. Bzek a papok állandóén izgatnak a román állam ellen és ezért nem kaphatnak a román állán tói segélyt. A miniszter közbeszólása után Milea kormánypárti képviselő állott fel és ezt mondta Laárnak: - Erdélyben a magyar uralom idején a románoknak nem volt olynn jó helyz tiik, mint ma van a magyar kisebbségnek. Sz abauon hatEnálhat ják nyelvüket, mindenütt magyar ezót lehet hallani, a magyar nyelv tanítását nem akadál ózzák és a ma gyí rok kultur tevékenységet is fejthetnék ki .Öss zehas onlit va ezzel a helyzettől azt, hogy hog'an bántak lügy rországon a románokkal a magyar uralom idején, ma tokkal előnyösobb a helyzet. Hokünk Er élyben seimii jogunk nem v<, mig Önöknek mindeni v i téren a legteljesebb szabadságuk van. Laár Ferenc nem válaszolt a közbeszólásra és tovább folytatt.. beszédét; ?elolv>sta aaokndc névsorát, akiknek a fizetés t a miniszter letiltotta. Ez a f iz et és megvonás azért történt, mert a felekezeti tagok, amikor a felsőbb hatóságok elrendelték, hogy a magyar gyermekek részére román nemzeti ruhát kall csináltatni, tiltakoztak > z ellen ás azt mondták, hagyjál-: meg az 5ab viseletet a székelyeknek és különben sinos a lakosság abban az anyagi helyzetben, hogy ruhákat tudjon csináltatni gyermekei saámár a.Tehát nem áll az a vád, hogy az irredentizmus miatt nem folyósítják a fizetéseket. Har/Vi OR ; rr §Bukarest . június 22. / Havas/ Barthou a hírlapírók e-őtt nyilatkozva kijelentette, hogy rendkivül meghatotta az az őszinte rokonszenv, amelyben része volt- Nem is gondolta volna - tette hozzá hogy a Franciaország iránti barátság ilyen mélyen benne gyökeredzik a román nép lelkében. Azoknak a rendkivül szivyéles megbeszéléseknek során, amelyeket a királlyal és tatarescu miniszterelnökkel folytatott, Barthounak alkalma volt megállapítani, hogy a két állam egyetért minden Franciaországot és Romániát érintő kérdésben. Nem tettünk közzé - folytatta - hivatalos közleményt, mert ennek hagyományos formái ugyset" tudták volna kellőkénpen visszatükrözni azt^a mély benyomást, amelyet . ez első találkozás alkalmával szerezBarthou megemlítette, hogy ő is, Tituiescu is, a hivatalos összejövetelek szokásszerü rendjét mellőzve nem cserélték ki előzetesen beszédüket; ám mindkét miniszter - mondotta - ugyanazokról a kérdésekről nyilatkozott, ugyanolyan szellemben, sőt itt-ott csaknem ugyanolyan szavakban. Közölte, hogy a délelőtt folyamán látogatást tett Maniunál, mert nem akar semmiféle megkülönböztetést tenni a román pártok között, amelyek tegnapi parlamenti magatartását az egység és egyhangúság jellemezte* Ma este a román király meglátogatja Barthout a francia követségen. Ez az első eset, hogy a király idegen követséget keres fel. /Wlf ié/Té — - 3 r^io- f ? e + * rr e \ -n a zi'táe, Mai 11-ik kiadásunk utolsóelőtti párisi jelentése, amely Franciaországnak az 1936. évi berlini olimpiászon nnw£^ Vetelero1 SZ0 h ^lyreigazifandó olykép, hogy a francia olimpikonok részére megszavazott összeg ötszázezer "frank / nem ötszáz millió/ .
