Napi Hírek, 1934. június/1

1934-06-12 [0324]

T % L o n G o D , június 12. /Magyar Távirati Iroda/ Nankingból érkező, edcdg még_ megerősítétlen hírek szerint Burmában gyarmati aragol csapatok a kínai határ" k rnyékén fekvő Maymyo felé vonultak, ahol állítólag Menmaojdnai trónkövetelő ismét betört és több burmai falut felgyújtott,, '}•""• " •• majd kinai területre vonult vissza, A dolog úgynevezett "gazdátlan területén

1

' folyt le, ahol nincsenek világosan ^megvont határok, miután egyrészt hina, másrészt Burma köve teli magának a kérdéses területet. Ta/Vá M § R ó m a , június 12. /Magyar Távirati Iroda/ A Lavoro Fascista foglalkozva a balkáni szerződés keletkezésével, megállapítja, hogy Titulescu kezdeményezésére Görögországot, Albániát és Bulgáriát felhivták, nogy szerződést irjon alá, amely két általános részből és egy harmadik titkos katonai és politikai záradékból állott. Jugoszlávia mint a kisantant tagja természetesen telje? mértékben egyetértett Titulescuval és csak azért nem hivták meg, mert az aláírásnak épen Belgrádban kellett volna megtörténnie. Erre a találkozóra azonban csak a görög megbizott ment el, akit~az athéni francia követ már korábba n alaposa n megdolgozó tt. Bulgária és Albánia, amelyek csak a szerződés kát első részét kapták kézhez, nem ment el és igy az első aláírás teljesen családi körben ment végbe. t

Görögországban az aláírás hire nagy feltűnés t keltett, mert hosszú idő óta szokás , hogy minden politikai szerződés megkötése előtt öszszehiViák a volt miniszte

r,

elnökök tanácsát, Titulescu értesülve a nehézségekről teljes erővel hajtotta a szerződést a végleges aláírás felé. Közben Görögországban össze kellett hívni a miniszterelnökök tanácsét, amelynek egyhangúlag az volt a nézete, hogy a szerződés harmadik részét gyökeresen meg kell változtatni. Maximosz külügyminiszter és Caldarisz miniszterelnök ezt ünnepélyesen meg is igérte és a Külügyminiszter határozott utasítással §enfbe utazott, hogy vagy elfogadja a többi aláiró a változtatást, vagy pácig Högögország nem vesz részt a szerződésben. Minthogy e visszavonulás Franciaország számára is nagy kudarcot jelentett volna, Titulescu elsőnek elfogadta a görög változtatást és ezzel belenyugocott abba, hogy a szerződés, amely eredetileg, télies mértékben macában foglalta az o revizióellenes és fojtogató politikáját, meglehetősen ártalmatlanná vált. Görögországban azonban még mai alakjában is félnek a szerződéstől s ezért sürgetik, hogy a kormány tegyen közzé nvilatkozato t, .ame ly ^szerint Görögoszág sem* /ós Olaszország, sem a balfe.ni államok! irányába n nem viseltetik /Anglia/ máskép mint a szerződés megkötése előtt. Ba/Vá M § R ó m a , június 12. /Magyar Távirati Iroda/ AGiornale d,Itália foglalko va a leszerelési értekezlet kudarcával megállapítja, hogy az európai helyzet ezzel egyáltalán nem tisztázódott. Ez azonban semmi esetre sem ok az izgalomra. Bizonyos, hogy ezek után más módokat és lehetőségekéit bognak keresni. Anglia a maga részéről kevés érdeklődéssel és teljes nyugalommal szemlélheti a helyzetet, Olaszország és más kontinentális államok pedig, ugyanilyan nyugalommal, de nagyobb érdeklődéssel figyelik a dolgok menetét. Ba/Vá M § R ó m a , június 12. /Magyar Távirati Iroda/ A lapok foglalkozva a szovjetnek a kisantant részéről történő elismerésével egyértelműieg meeá.i.lapit ják, hogy a kisantant ezzel a lépésével alaposan elkésett.^ Az a tény, Hogy Genfben Jugoszlávia nem volt jelen a kisantant eme ^lépésénél irja a Tevére - bármilyen okból történt is ez az elmaradás, mégis csak azt bizonyítja, hogy a kisantant külpolitikai esvsége nem komoly dolog. Jeftics párisi utjáréL , '. _ v a lapok megállapítják, hogy ennek - bármennyire is verik a dobeft egyesek - semmi különösebb jelentősége nincs. /w B

a

?Vá ***f?

0