Napi Hírek, 1934. június/1
1934-06-12 [0324]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A felsőház közjogi és tör/énykezési, valamint véderő-bizcttsága kedden dá lután öt ' rakor József királyi herceg elnöklésével ülést tartott, amelyen a ''hűtlenség szigorúbb büntetéséről"' szóló törvényjavaslatot tárgyalta* A kormány részéről lázár Andor igazságügyminiszter volt jelen. A törvény javaslatot gróf Bethlan Pál előadó érdekes jogtörténelmi ismertetéssel vezette be. A javaslat beható ismertetése után Balogh Jenő rövid áttekintést adott a büntető törvényhozás fejlődéséről a XVIII.század végétől a háború kitöréséig és hangsúlyozta, hogy az összeomlás óta felmerült súlyos jelenségek indokolják a magyar kormánynak a javaslat^ ban foglalt súlyos kezdeményezését. Mivel az eddig hatályban levő jogszabályok nem mutatkoztak elégségesnek, a javaslatban körülirt utálatos, ellenszenves és mert*legtöbbpiegvusztegetés alcpián követik el - megvetendő bűntettnek megtorlására az élet gyakorlati tapasztalatai alrpján ő is hozzájárul a hűtlenség szigorubD büntetéséhez a magyar állam védelme érdekében. Gróf Khuon-Héderv áry Károly arra kérte az igazságügyminisztert, hogy a végrehatási utasításban hivja fel a vádhatóságokat arra, hogy ha a polgári perekben a legkisebb gyanú is merülne fel abban a tekintetbon, hogy az ügynek valamilyen hűtlenségi vonatkozása is lenne, vizsgálják azt ki, illetve tegyék át az illetékes hatóságokhoz további intézkedés végett. József királyi herceg örömmel üdvözölte a törvényjavaslatot. Az emberekben erősen megingott az erkölcsi érzés a háboru"utáni és a forradalmakat követő időben, valamint a leromlott gazdasági viszonyok folytán és igy anva-i előnyök miatt igen sokan teljesítenek kémszolgálatot ez idegenáliámok javára. Minden remény megvan arra» hogy a törvényiavaslatban alkalmazott szigorú büntetési tételek elrettentőén fognak hatni és vissza fogják tartani az embereket altdl, hogy hazájuk iránt *. - . hűtlenséget kövessenek el. Dr. Lázár Miklós igazságügyminiszter a felszólalásokra válaszolva hangoztatta, hogy a magyar jellemmel egyébként ellenkező kémkeaési eseteknek ujabb időkben való jelentékeny elszaporodása r.dott ösztönzést a javaslat benyújtására. Szentimentalizmustol m«nton koll keresni az eszközöket, és Balogh Jenőnek, a büntetőjog tudósának helyeslése megnyugvást kelthet abban az irányban, hogy a büntető-jogi megtorlás szigorítása megfelelő eszköz ebben az irányban. A bűnvádi perrendtartás "valamennyi hatóságnak kötelességévé teszi, hogy a hivatali hatáskörükben tudomásukra jutő és hivatalból üldözendő bűncselekményekről a vádhatóságot értesitsék. A királyi ügyészség a jövőben is kellő- szigorral fog eljárni, bár nyilvánvaló, hogy a hűtlenségi cselekmények számának csökkenését főleg az állam helyzetének javulása fogja előidézni. A miniszter válasza után az együttes bizottság a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadta. Izután a pénzügyi, valamint közjogi ós törvénykezési bizottság tartott Juhász Andor ülnöklés év el ülést, amelyen a gazdasigi és hitelelet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931 XXVI. Uc-bon a minisztériumnak adott felhatalmazás továbíi meghosszabbítás írói szóló törvényjavaslatot tárgyalta és azt Ogry Aurél ismertetése után egyhangúlag elfogadta. Vééül a közjogi és törvénykezési bizottság tartót Juhász Andor elnöklésével ülést és w az ország Szent Koronája mindkét őrének megválasztásáról" szóló törvényjavaslatot tárgyalta és azt gróf Bethlen Pál előadó beható ismertetése után ugy általánosságban, mint részletei bei áfogadta-. H/Ti ^
