Napi Hírek, 1934. június/1

1934-06-06 [0324]

G ^Bukarest, június 6./''agyar Távirati Iroda/ Az Uni­versul foglalkozva a hadsereg felszerelésével, panaszkodik, hogy a he d­ügyminiszter nem ad olyan rendelést a kutsiri puska- ás géppuskagyár­nak,, amely biztositana a gyar további fennmaraoasat, sőt ra akarta birni az üzem vezetőságét; hogy a * . vállalatot idegen társaságnak adja bérbe. A lap szükségesnek tartja, hogy a hadsereg minden felsze­relési tárgyat mog idejében?belíbiai gyáraknál. Kö/Vi ^.-y^cUAj^Á/*r*^ ­G J Bukarest, június öL/Hagyar Távirati Irooa/ A giurgiui tüzérségi lőtéren felrobbant ágyú másooik sebesült áldozata Volteanu tüzér őrnagy is belehalt sérülésébe. A másik két sebesült tüzor állapota is válságos. A robbanásnak eddig kot halálos áldozata van. Kö/Vi r É á r i s, június o./NTl/ A francia lapok feltétlenül belyes­lik ugyan, bogy Barthou Henderson al szemben megvédte azt a francia­tételt. hogy "előbb biztonságot ', ugyanakkor azonban igen pesszimiszti­kusan ítéllK meg a további tárgyalásik lehe tősógoről. Az értekezlet - irja az Oeuvre - a tegnapi drá^mai lilás után, ugy latszik, végóráit éli. A lap szemrehányást tesz Angliának, hogy rogi politikáját, neve­< zetesen az európai erők egyensúly ának p#li tikajat akarja megvalositaa i. A tárgyalások egyetlen pozitiv eredménye a lap szerint anna&.a ''gonosz sakkhüzásnak"a meghiusitása , amely háttérbe akarta szőri tani a biz­tonságot és ujabb engedményeket ... akart tenni Németországnak. ... . Herriot is üdvözli az %e Nouvelieben Barthout, tegnapi Henderson elleni . támadásáért. Herriot Szerint Barthou i eghiusitotta Hendareon^ax azt a tervét, hogy megalázza a nép­s 2&-V8-1 sée )t Ném« torsa ág előtt. ;? Miért ez a szocsatar - kérői Pertinax az öcho de xcu'isban, majd igy válaszol a kéreésre; Kert azok a hatalmak, amelyek a békét és a szerződések tiszteletbentartasát akarják fenntartani, először mutatták meg, hogy elhatározott szándékuk támogatási szerző­déseket kötni, vagyis adott esetben a . .•" támadóval szemben szövetségre lépni egymással. Az Scho de Bar is nem reméli többé, h'ogy Franc iaoras ég'más. a biztonságról v állott felfogása Genfben érvényesülni fog ós ezért azt javasolja, hogy a békét a leszerelési értekezleten kivul szervezzék meg. Ugy láts\ ik megpróbálkoznak még egy utolsó mentési kísér­lettel; az Oeuvre jelentése szerint általabao azt hiszik, hogy 'Török­ország vagy Szovjetoroszország, vagy esetleg a kisantant valamelyik állama ellenjavaslatot terjeszt majd elő, amely ujbol megkísérli konkrét formába önteni Franciaország álláspontját a biztonság megszer­vezéséről. Lenét, nogy Béres cseh külügyminiszter teszi meg ebben az irányban a kezdeményeid,lépést. Számítanak rá, hogy Anglia és Amerika elutasít jak majc ezt a javaslatot, >~ • . .. és. ebben az esetben ráiuk nári tj ak majd a felelősséget. Azután nem maiad majd más hátra, mint hogy az értekezletet bizony talár, időre vagy 1935-re elnapolják./MTI/ n c\& tv Kö/Vi - - ­l-l " % Prága, június 6. /Magyar Távirati Iroda/. Hlinka András interpellációt nyújtott be a kormányhoz, amel ben panaszt emel az ellen, hogy a népszámlálásnál a tótokat nem számolták külön, hanem hozzácsapták a ősénekhez, Ez tótellenes tendencia és a törvény megszegése.: ^ .. . Annál súlyosabban érinti ez a tótokat, mert meg a régi nagy ár­országon is mint külön nemzetiséget számolták a tótokat. Hlinka követeli annak pontos megállapítását, hogy Csehország lakosai között mennyi a cseh és mennyi a tót. Sza/Sza ..-..

Next

/
Thumbnails
Contents